88393. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazánberendezés nagyfeszültségű, 20 atm. és ennél is nagyobb nyomású gőz fejlesztésére helyüket változtaó gőzerőberendezésekhez
izzóvá is lehessen, anélkül, hogy szétrobbanna. Minthogy ez a kazán a tűzhely sugárzó melegét és a fűtőgáza k legelső melegét kapja, ezért fűtőfelülete 5 a termelendő gőzmennyiség arányában kicsiny lesz és minthogy a szűk csövek által alkotott fűtőfelületek súlya igen kicsiny, ezért az egész kazán súlya is aránylag csekély. A tűzteret a kis vízió térfogatú kazán csőrendszere teljesen körülzárja. Ezért a kazántüzelés hőkisugárzási vesztesége is kicsiny. A csőrendszer ama részének fűtőfelülete, mely a nagy víztérfogatú kazánban, melegé-15 nek közvetett átadásával hat, ezenkívül még kisebbnek is adódik ki, mint a kis víztérfogatú kazán füstgázfűtöfelüíete, minthogy a mellegátmene.t a kondenzálódó gőzből a forrásban lévő vízbe igen 20 nagy mértékű és mert a hőfokkülönbség a nagy víztérfogatú kazántérben, még ha 60 atm. és ennél is nagyobb nyomású gőzt akarunk is fejleszteni, még elég nagyra választható. A közvetett fűtés 25 tehát nem jelent nem kívánt súlyszaporodást, amint azt talán várni lehetne. A fűtőgázok a kis víztérfogatú kazánban olyan hőfokra hűlnek le, mely nem kisebb 400—500°-nál. A fűtőgázok melegének to-30 vábbi kihasználása céljából a velük közvetve fejlesztett gőzt gőztúlhevítőben túlhevítjük és esetleg a nagy víztérfogatú kazán tápvizét is előmelegítjük azzal egy a fáradt gázok által fűtött tápvízelő-85 melegítőben. A kis víztérfogatú csöves kazánt nem kell tisztogatni, mert csak egyszer kell azt kazánkőmentes tápvízzel megtölteni, mely víz azután a berendezésben folytonosan végzi körfolyását. A 40 nagy víztérfogatú kazán vizének közvetett fűtése a legrosszabb kazántápvizek használatát is megengedi, anélkül, hogy ebből a kazánüzemre valamilyen veszély származnék. Ha a kazánlkőréteg idővel 45 túlvastag lenne, úgy, hogy a kis víztérfogatú kazánban a nyomás, a meleg átadása céljából, rendkívül nagyra lenne kénytelen beállani, akkor ez jele annak, hogy a meleget átadó fűtőfelületrendszer 50 megtisztogatandó, ami igen egyszerűen foganatosítható. A lokomobiloknál stb. meglehetős sok helyet igénylő légkondenzátor alkalmazása a jelen találmány segélyével válik 55 egyáltalában legelső ízben gyakorlatilag lehetővé. Járműveknél a gépből jövő gőz tudvalevőleg csak tökélétlenül tisztítható meg az olajtól. A kondenzatum sem szabadítható itt meg olajtartalmától. A találmánynak megfelelő kazánnál már most a légkondenzátor alkalmazásakor a tápvízben foglalt olaj nem káros, mert az olajtartalmú tápvízzel érintkezésbe jövő fűtőfelületek itt nincsenek. A mellékelt rajzon az 1—14. ábrák a találmány tárgyát kiilünböző foganatosítási alakjaiban tüntetik tel Mindenekelőtt a találmánynak megfelelő eljárást ismertetjük az 1. ábrán rajzait vázlat alapján. Az eljárás foganatosítása lényegileg egy (2, 3) csőrendszer útján van lehetővé téve. Ennek a csőrendszernek (2) első része egy (A) kis víztérfogatú kazánt alkot, míg annak (3) folytatása a hőforrást képezi a (B) nagy víztérfogatú kazán számára. A (2) csőkígyóban lévő víz, ilL az ebből fejlesztett fűtőgőz körfolyásánák biztosítására egy (4) vezeték szolgál. A (2, 3) csőrendszer (2) első része az (1) tűzhelytől egy olyan helyig ér, ahol a fűtőgázok hőfoka pl. 400—600° és a fűtőgázo'k egész útját légmentesen körülzárja. A részben lehűlt fűtőgázok a kazán felső (2a) torkolatai közt távoznak el. A (2) csőrendszer 7-nél (lásd a 2. és 3. ábrát is) alkalmas módon meg van szakítva, hogy egy nyílást képezzen a tüzelés céljára, mely nyílás egy (6) ajtóval elzárható. Utóbbi a (13) tokban foglal helyet, mely az (A) kis víztérfogatú kazánt és az efelett léA-ő íő) gőztúlhevítőt körülveszi. Ez a gőztúlhevítő egy (9) vezeték útján a (B) nagy térfogatú kazán (8) gőzdomjával van összekötve. A (9) vezeték egy (10) csőtoldathoz csatlakozik, mely az (5) túlhevítő bevezető végén foglal helyet. Utóbbinak kivezető végén egy (11) csőtoldat van elrendezve, melyhez egy (12) vezeték csatlakozik; utóbbi a túlhevített gőzt a felhasználás helyéhez (a gőzgéphez^ vezeti. A kémény (14)-gyel van jelölve. A fűtőgázok az (1) tűzhelyről felszállnak és a (2) csőrendszert súrolják. A gázok azután olyan hőfokkal hagyják el az (A) kis víztérfogatú kazánt, mely rendszerint 500—600°-ot tesz ki, mire a kazán felett elrendezett gőzltúlhevítőn és esetleg még egy tápvízelőmelegítőn vonulnak keresztül. A csőrendszer (2) részében nagy feszültségű gőz fejlesztetik, melyT beáramlik a csőrendszer (3) részébe. Itt melegét a (B) nagy víztérfogat ú kazán környező vízterének adja át, úgy, hogy a víz itt gőzzé a lakú 1 át. A (B) nagy- víztérfogatú kazánban fejlesztett gőz azután a (9) vezetéken át bejut
