88388. lajstromszámú szabadalom • Gázégő

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. _ MAGYAR KIRiLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88388. SZÁM. — Il/d. OSZTÁLY. Gázégő. Schar Ferdinánd gyáros Schwechat és Theumer Rudolf mérnök Wien. A bejelentés napja 1924. évi március hó 20-ika. A találmány tárgya oly gázégőkre vo­natkozik, melyeknél az elzárószervet az égő égése köziben a hő befolyása alatt álló elzárószerkezet tart nyitott állásá-i ban, azonban önműködően záródik, mikor az égő kialszik. A záró- vagy saorítószerfkezet működte­tése céljaiból ezeai ismert berendezéseknél hőkitágulókéipes testet, fémrudat, vagy ) effélét alkalmazunk, mely az égő vagy egy segédláng hőhatásának van kitéve és mely kitágulása által a zárószerkezetet zárja, összehúzódásánál pedig lehűtése következtében a zárószerkezeteit ismét 5 nyitja. Az ismeretessé vált ily elzáró készüle­kek mind azt a hátirányt mutatják, hogy a záró- vagy szorítószerkezet megbízha­tatlanul működik és nem tesz lehetővé 0 állandó működésit, minthogy a zárószer­vet megfogó és fogvatartó ellenfelületek ezen kiképzéseknél mereven vagy rugal­masan vannak kiképezve. A merev kiképzés nem biztosíthatja a 5 többszöri működtetést, minthogy a hőér­zékeny szerv az égő égése alatt felhevít­tetik és a záróhatás beállta után tovább tágul. A záró- vagy szorítószerkezet me rev kiképzése tartós alakváltozást idéz 0 elő, mely a készülék további működésót kizárja. Ha pedig a záró- vagy szorítószerkeze­tet az ismert foganatosítások szerint ru­galmasan képezzük ki, akkor gyakorla-5 tilag lehetetlen a rugalmasságot úgy megválasztani, hogy a zárószerv csekély­mérvű felmelegedésnél megfogassék és fogva tart assék, a hőérzékeny szervnek a lehűlés alkalmával a milliméter tört­részét kitevő hossaváltozásánál pedig biz- 40 tonságígal eleresztessék. Ezen hátrányok elkerülésére és meg­bízható működés biztosítására a talál­mány érteimébein a kiképzés olyan, hogy a zárószerkezetbe engedékeny szerv van 45 beépítve, mely a szerkezet tartós felheví­tésnél beálló túlságos igénybevételénél akikép térihet ki, hogy tartós alakváltozás elkerültetik. Az 1. és 2. ábrán hosszmetszetben és 50 alulnézetben .feltüntetett fogianaltosátási alak szerint az (1) égőtest alsó oldalán a (2) légbevezető nyílással van ellátva. A (3) fuvókanyílást a (10) elzárótest zárja el, mely a (4) rúdra van szerelve, 55 mely a (14) égő alatt a szorítókésizülók (21) fogóját tartja. A (4) rúdon a (22) kar van megerősítve, mely az égőcső (23) hasitokon keresztülhatolva a (24) emelő kivágásába kapaszkodik, mely emelő a 60 (25) nyomórúgó hatása alatt lefelé len­dílttetiik és ekkor a (4) rudat a (21) forgó­val együtt a rajzóin balfelé tolja. A (24) emelőt eleresztésénél a (25) rúgó nyugalmi helyzetébe nyomja, miáltal a (4) rúd a 65 (3) fúvóka felé hátratolatik. A <21) fogó szárai között a (26) hídrész van kiké­pezve, mely alatt az (1) égőesőtől elágazó (27) lángzóvezeték végződik. Az ezen ve­zeték (29) nyílásán felfelé égő láng a (26) 70 hídrész felmelegítésére, valamint a (14) égő meggyújtására szolgál, mely oélra az égő kupakjában a gázkeverék kilépésére való (30) nyílások vannak kiképezve. A fogószárak mellső végei (31, 32) felületek 75 között vannak vezetve. A (32) felületben

Next

/
Thumbnails
Contents