88309. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő
Megjelent 1930. évi október hó 15-én. KA GYÁR KIRÁLYI JHSÍL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88309. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Talajművelő. Bikfalvy Béla mérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi július hó 14-ike. A jelen találmány a talajt mélyen és tökéletesen lazító talajmüvelőre vonatkozik, miely az eddigi ilyfajita eszközökkel szemben azáltal tűnik ki, hogy ener g ia -5 szükséglete azokénál tetemesen csekélyebb. További előnye, hogy a mélyebb talajrétegeket is a lazítás előtti rótegeződósiben hagyja meg. A találmány tárgyának lényege az, 0 hogy a talajművelő különböző szintben fekvő, egy-mástól függetlenül működő, a talajt nem forgató e'leimi részekre van megosztva. Ily módon a meglazítandó talajgerenda több, eigyimás fölött fekvő ré-5 tegre megosztva munkáltatik meg, miáltal a hajlítási ellenálláshoz szükséges erő csupán a rétegek számával lineáris arányban növekszik. A találmány tárgyának célszerű foga-D natosítá3ii alakjánál a talajművelőnek különböző szintben fekvő elemi részei éllel vagy késsel ellátott szárnylemezeik gyanánt vannak kiképezve, mely száimyleraezek egy, a haladós irányában fekvő, kö-5 zöis gorincl eimezr e lehetnek felerősítve. A gerinclemezít pl. fogazottan kéipezaüík ki, ahol is a fogaknak a haladás irányaiba eső részei él alakjában lehetnek kiképezve. ) A találmány szerinti talajművelő előnyei az aliábbi megfontolásokból tűnnek ki; A talajművelés nyomán járó lazítás, tudvalévőleg minidig térfogatnövekedéssel » jár. Ez a térfoigatmövekedés csak egy irányban, még pedig lefelé lehetséges. A.z eddigi talajművelőik alkalmazásánál, különösen mélyebb művelés esetén, nagy elknállások lépnek fel, mert a m!é-i lyebben fekvő talajrészeikneík felfelé való ki térítésiére a felhasznált vonóerőnek esiaík kiiselbb komponense érvényesül, míg a vonóerő nagyobb része a lazítást megelőző tölmöirítésre fordftfcatik. Az eddigi talajművelőktől eltérőleg, a jelen talál- 45 niány tárgyánál a lazítással kapcsolatos tér f oiga tnöv ek edés t a z a körülmény könynyíti meg, hogy a talajművelő elemi részei közvetlenül majguk emelik meg a lemetszett, kisebb vastagságú talajrétege- 50 ket. A talajművelők a levágott talajréteget általában hajlítással törik api'óbb rögökre, mimellett a törésre fordított munka a réteg vastagságával négyhetes arány- 55 ban nő. Miután a találmány tárgya a megművelendő talajréteget több, egymás fölött fekvő részre megosztva mulnkálja meg, a hajlítási ellenállás a mélységgel nem négyzetes, hanem csupán az egyes 60 rétegek számával egyenes aráinybani nő. Ezáltal nemcsak a talajművelés által igényelt munka csökken, hanean a lazítás is íökéleteseibb lesz. A talajművelésnél fellépő ellenállás 65 nagy részéit tudvalévőleg a lazítást megelőző tömörítés okozza, A jelen találmány itárgyia ennelk a tömörítő munlkánaik kiküszöböléséit célozza és ezt úgy éri el, hogy a talajművelőnek egymás fölött 70 fekvő elemi részei fokozatosan szélesbednelk, úgy hogy az általuk leválasztott földsáiv trapéz- vagy é(kalakú keresiztmetszetet mutat. A leválasztott földsáv a talajművelő előreihialadásával a szárnyleme- 75 zen felcsúszik, miáltal éppen úgy, mint a kiemelt éknél, kétoldalt hézag keletkezik. Ily módom a szá-rn y le mez eket vivő gerinclemez, mély ezt a földsávöt körópen átmetszi, töimörités nélkül halaid előiré. 80