88297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízdús, fás és bitumenes tüzelőanyagoknak két részletben való elégetésére
Megjelent 1930 . évi október hó 374 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8829*7. SZÁM. Il/c. OSZTÁLY. Eljárás vízdús, fás és bitumenes tüzelőanyagoknak két részletben való elégetésére. Walther & Co. A.-G. Dellbrück, Dr. Otte Vilmos és Birkner Miksa főmérnökök Essen és Berg-Gladbach. A bejelentés napja 1923. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi december hó 9-ike, Vízdús, fás és bitumenes tüzelőanyagok vagy tüzelőanyag, illetve más, égethető hulladékok a tüzelőtechnika igen sok céljára kevéssé alkalmasak és pl. metal-5 lurgiai célokra, szárítás és gáztalanítás által való előkészítésre szorulnak. De még ott is, ahol ezen tüzelőanyagok közvetlenül tüzelhetők el, pl. gőzkazántüzeléseknél, az üzemben nehézségek merülnek fel, 10 mivel az elégetési maradványoknak teljes kiégetése, főként a tüzelőanyagnak egyenlőtlen, darabos volta esetén, gyakorlatilag lehetetlen és a tüzelési berendezések igen tökéletlen módon alkalmazkod-15 nak az üzemingadozásokhoz. Ugyanez áll sok hulladék, pl. fürészpor, a sejtanyaggyárak kéreghulladéka, cser, tropikus hulladékok — bagasse, kókuszdióhéj, rizshéj stb. — esetére is, amelyek a jelen el-20 járás szerint nagy értékű folyamatokhoz alkalmas nemes tüzelőanyagokká változtatva, hasznosíthatók. Oly tökéletes módon való elégetésre, amint az poralakban, a szénportüzelések-25 nél lehetséges, a jelzett tüzelőanyagok nyers állapotban természetesen nem alkalmasak. A vízdús tüzelőanyagokat, hogy megőrölhetők legyenek, előzőleg szárítani kell, ami azonban gazdasági és 30 gyakorlati okokból tökéletesen keresztül nem vihető, úgy hogy, bár ezen tüzelőanyagokat meg lehet őrölni és poralakban el lehet égetni, azonban a még bennök levő nedvesség folytán nem szolgál-35 tatják a lehető legnagyobb hatásfokot. Ezenkívül e tüzelőanyagok gyakran még vegyi tisztátlanságokat, pl. ként, bitument is tartalmaznak, melyek bizonyos célokra károsak, tehát az illető tüzelőanyag alkalmazását kizárják. Fás, szálas 40 vagy erősebb bitumenes tüzelőanyagok még száraz állapotban is alig őrölhetők meg és ennélfogva portüzelésekhez fel nem használhatók. Az új eljárás célja, hogy körülményes 45 berendezések igénybevétele nélkül és a legcsekélyebb hő veszteségek mellett az ilyen, szénportüzelésre alkalmatlan tüzelőanyagokat oly módon készítsük elő, hogy az eltüzelés két elkülönített részlet- 50 ben történhessék. A nyers tüzelőanyagot mindenekelőtt egy gőzkazán vagy egyéb hőfogyasztó rostélytiizelésén, illó alkatrészeinek elégési hőjével, megszárítjuk és gáztalanítjuk; a visszamaradó koksz- 55 szerű anyagot, megfelelő hőfokra való lehűtése után. alkalmas szállítóberendezések segélyével egy szénőrlőmalomba, vezetjük, itt megőröljük és azután, ismert módon, szénportüzelés útján elégetjük. 60 A találmány egy foganatosítási alakját a mellékelt rajz 1. ábrája tünteti fel, amelyen (1) gőzkazán, (2) a lépcsőrostély (féleáztüzelés), (3) ennek töltőtölcsére, (4) a szokásos gát, amely a tüzelés mellső 65 szárítóövét a (6) tüzelőtértől elválasztja, (7) a gáztalanított tüzelőanyag tárolótere, (8) az alsó, hűtött ürítőtölcsér, (9) a vízzel hűtött adagolóhenger, (10) az adagolódugattyú, melyet a (11) rúd, (12) 70 kettősemeltyű, (13) rúd és (14) excenter közvetítésével, a (15, 16) csavarhajtás útján, a (18) kilökőfújtatóval ellátott (17) röpítőmalom tengelye, illetve a (19) elektromotor hajt. A malom kifúvótoldatához 75 a (20) csővezeték csatlakozik, mely a (21) porelkiilönítőhöz vezet, ahonnan a (22) csővezeték a száraz tüzelőanyagnak a (17)
