88286. lajstromszámú szabadalom • Önműködő levágókészülék téglaszalag sajtókhoz
Megjelent 1930. évi október hó 374 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88286. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Önműködő levágókészülék téglaszalag sajtókhoz. Gross Henrik főmérnök Görlitz. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 2-ika. A téglaszalagsajtókhoz való eddig ismert önműködő levágókészülékeknél, melyeknél a tovamozgó kisajtolt anyagszalag, végnélküli heveder segélyével, esetleg kü-5 lön hajtómű közvetítésével, a levágókészüléket minden egyes vágás számára mozgásnak indítja, hogy elegendő nagy súrlódás legyen az agyagszalag és az általa tovamozgatandó végnélküli heveder közt, 10 utóbbinak tetemes hosszúságúnak kell lennie. Azonkívül a vágás sebessége a szalag mozgási sebességétől függ, tehát ezzel együtt változik. Ennek folytán az anyagszalag hosszirányára pontosan merőleges 15 vágást csak a vágódrót vezetékének megfelelő különleges görbe szerint való alakításával érnek el és az egyenlőtlen (változó) vágási sebesség tisztátlan vágásokat eredményez. Végül, a vágási sebességnek a 20 szalag mozgási sebességétől való függősége miatt, nem lehet minden nehézség nélkül és egyszerű eszközökkel áttérni egyik levágási hosszúságról egy másikra. Ezeket a hátrányokat azáltal igyekeztek 25 megszüntetni, hogy a levágókészülékkel felszerelt levágószánt, egy a szalag odaütődésére szolgáló, a levágószánon elrendezett ütközőcsappantyú közvetítésével, a szalaggal vitették tova. Ez a berendezés 80 azonban vékonyfalú agyagszalagokhoz (tetőcserepekhez, üreges téglákhoz, lemezekhez stb.) alig használható, mert az ilyen vékonyfalú szalagok, az eltolandó teher hatása alatt, az ütközőcsappantyúnál meg-85 torlódnak (felgyüremlenek). A jelen találmány ezen ismert berendezések valamenynyi hátrányát lényegileg azáltal szünteti meg, hogy itt nem a szalag hosszirányában ide-oda lenghető és egy, a szalag által 40 mozgatott mérődobról hajtott vágódrótkengyel, hanem csak a vágódrót vezetéke tolható el a szalag hosszirányában, azáltal, hogy azt a vágás alatt egy vele mereven összekötött ellennyomó sínnek a szalaghoz való szorítása folytán, az utóbbi magával 45 viszi. A vágódrót-vezeték csak igen könynyű és igen könnyen mozgatható tartót igényel és a szalag homlokoldalán teljesen szabadon és minden nyomástól mentes marad, úgy hogy mindennemű felgyüremlés 50 ki van zárva. A találmány tehát az ismert önműködő téglalevágó készülékek valamennyi előnyeit egyesíti azok hátrányai nélkül és azonkívül egyszerű és könnyű építési módjával és kis építési hosszával 55 valamennyi ismert önműködő téglalevágó készüléktől előnyösen különbözik. A mellékelt rajzon ezen, a találmány tárgyát képező, téglaszalagsajtókhoz való önműködő levágó készüléknek két fogana- 60 tosítási példája van bemutatva, és pedig: az 1. ábra az első foganatosítási példa oldalnézete, a 2. ábra elülnézete, a <35 3. ábra felülnézete, a 4. ábra részleges oldalnézete az 1. ábrával ellenkező oldaláról nézve, végül az 5. és 6. ábra részleteinek vázlatos képe, míg a ^ 70 7—9. ábrák a másik foganatosítási példát ábrázolják oldal- és felülnézetben és egy részletében. A találmány tárgyát képező önműködő levágókészülék a téglaszalagsajtó (2) száj- 75 darabja előtt a szokásos módon van felállítva. A (2) szájdarabból kilépő agyagszalag, ismert módon egy szabadon forogható (3) mérődobra kerül, melyet előretolódásának megfelelően, forgásba hoz. A 80
