88244. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtó készülék

— 2 — zött fekszenek. Az a felület tehát, amely­hez a meggyújtandó tárgyat közelíteni kell és amelyet a következőkben gyujtó­íeliiletnek nevezünk, a két gyujtófeliilet 5 között fekszik. További említésre méltó és az ábrákból kitűnő tény, hogy segédgyüjtő készülék, például lencse vagy kúpos tükröző^ (h) se­gédfelület segélyével a sugárzás kihasz-10 nálása a gyujtófelületen nagy mértékben fokozható. A segédgyüjtő készülék szer­kezete és helyzete szerint a gyujtófelület más és más helyzetbe kerül. Az 1. ábrában az az eset van felütön-15 tetve, amelyben a gyujtófelület, miután a sugarak a gyüjtőkészüléken átmentek, a második gyújtópont környezetében, sőt kissé azon túl képződik, míg a 2. ábrában feltüntetett esetben a gyujtófelület a (h) 20 segédgyüjtő készülék alkalmazása mellett is a gyújtóponton innen marad. Ki kell emelni, hogy sikerül a gyújtás­hoz szükséges hőmérsékletet segédgyüjtő készülék alkalmazása nélkül is elérni. A 25 segédgyüjtő felület azzal az előnnyel jár, hogy alkalmazása mellett az izzószál energiafogyasztása kisebbre szabható. Gyakorlati kivitelek számára elégséges, ha a (2) izzólámpakörtét (3. ábra) fúvás 80 útján olyképen alakítjuk, hogy egyik (3) oldalfala ellipszoidalakú. Ha azután az izzólámpa ezen oldalát előnyösen belülről vagy pedig kívülről is tükröző bevonattal látjuk el, akkor egyszerű módon a kívánt 35 célra pontos tükröt kapunk. Az izzólámpa másik (4) oldalfalát kifelé domborúra kell alakítani, mert ellenkező esetben azt a légnyomás benyomná. Az ellipszoid másik gyújtópontjának emellett az izzólámpán 40 kivül kellő távolságban kell feküdnie. Az (1) izzószál előnyösen szénszál, mert nagy fajlagos ellenállása, valamint nagy fajlagos energiasugárzása mellett az izzó­szál még kicsi méreteinél is kényelmesen 45 alkalmazkodhatunk a városi hálózat fe­szültségéhez. A szálat tartalmazó léghijas üvegburok az (5) fémköpenyben rende­zendő el, részben hogy törés ellen védve legyen, részben pedig a következőkben fel-50 sorolt okoknál fogva. Az izzólámpa meglehetősen összpontosí­tott fényt sugároz ki előre, amely vakí­tóan hat. Az izzólámpát tehát ezen irány­ban ellenzővel kell ellátni és pedig telje-55 sen összefüggő fémsüveggel vagy pedig, ha a készüléket világítási célokra is kí­vánjuk használni, homályos üvegsüveg­gel, amely a fémköpenyben van elren­dezve. A sugaraknak csak azon (6) nyílá­son át van szabad kijáratuk, amely közöt- 60 tűk és a meggyújtandó tárgy között össze­köttetést létesít. A gyujtófelület helyze­tét a térben meg kell jelölni, hogy azt mindenkor egyszerű módon megtalálhas­suk. A sugarak kilépési nyílása előtt a 65 gyujtófelületen (7) ütközők vannak, ame­lyek egyrészt a gyujtófelület megjelölésére szolgálnak és másrészt megakadályoz­zák, hogy a meggyújtandó tárgy túl­mélyre kerüljön az üregbe. Azon esetben, 70 ha még egy kisegítő második (8) gyüjtő­készüléket alkalmazunk, akkor azt a fém­köpenyen rögzíthetjük és a sugármenet arra összpontosítható. A fémköpeny hátsó (9) része lyukazott bádogból vagy drót- 75 hálóval bevont bordákból áll, hogy az izzólámpa hűtését a levegő útján lehetővé tegyük. Előnyös, ha a légáramot oly mó­don vezetjük, hogy az a gyujtónyíláson keresztül belülről kifelé áramlik. Ily mó- 80 don megakadályozzuk, hogy a gyújtás­nál keletkező bomlási termékek a készü­lék belsejébe jussanak és azt beszennyez­zék. A légáram ezen mozgását kürtőhatás útján érjük el, vagyis, ha a hideg levegő 85 bebocsájtására való nyílásokat a készülék fogantyújában vagy közvetlenül fölötte rendezzük el. A felmelegedett levegő ek­kor fölfelé emelkedik és a (6) nyíláson át távozik. A köpeny két vagy három részből 90 állhat. Az első esetben két félgömbből, a második esetben még egy középső gyűrűt is alkalmazunk, amelyhez kétoldalt egy­egy gömbszelet csatlakozik. A részek egye­sítése átlapolás útján történhet. A (11) 95 nyak, amelyen át az izzótestet a léghijas edénybe bevezetjük, a fémköpeny (12) nyúlványában helyezzük el. A (12) hen­geres nyúlvány a (13) fémcsőbe illik, amely előnyösen a szigetelő anyagból való 100 (14) csőbe van beerősítve. A hengeres (12) nyúlványon és a (13) fémcsövön (15) rög­zítő csavarok vagy más rögzítő alkatré­szek vannak elrendezve, hogy azok segé­lyével a fémköpeny a sugármenethez ké- 105 pest központosítható legyen. A központo­sítás után az egyes alkatrészeket helyze­tükben forrasztás útján vagy kötőanyag, például gipsz segélyével rögzítjük a beál­lított helyzet biztosítása végett. 110 A (14) szigetelő csövön belül az izzó­lámpa számára való áramhozzávezető hu­zalok és a kapcsoló van elrendezve. Az izzólámpa talpa szokásos izzólámpafogla­lattal lehet ellátva. Ezt a foglalatot (16) 115 csőbe csavaroljuk és oldás ellen biztosít­juk. A (16) fémcső áramhozzávezető alkat­rész gyanánt szolgál, míg a másik áram-

Next

/
Thumbnails
Contents