88237. lajstromszámú szabadalom • Nyomászabályozó

Megjelent 193Q. évi november hó 159-án. • ** MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88337. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Nyomásszabályozó. Hübner & Mayer és Roschanek Ottó mérnök Wien. A bejelentés napja 1923. évi április hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi április hó 11-ike. A jelen találmány oly nyomásszabályozókra vonatkozik, melyek a nyomóközeg áltál vezérelt és az elzáró szervvel kapcsolt dugattyúval vannak felszerelve. 5 Hátránya az eddigelé ismeretes ilyfajta nyomószabályozóknak, hogy vagy egyáltalában nem, vagy legalább is nem valamennyi dugattyúállásban vannak egyenlően jól lefékezve, úgy hogy a 10 nyomóközeg által vezérelt részek rezegnek, sőt kalapálnak. Ellenben ott, ahol jobb lefékezéseket alkalmaztak, ott a szabályozó nem működött kifogástalanul, mert a nyitás és zárás későn történt és a 15 tömítetten beillesztett, széles csúszófelületekkel ellátott dugattyúk elakadásra hajlottak. A találmány tárgyát már most az ilyfajta nyomásszabályozók oly kiképzése 20 alkotja, melynél ezek a hátrányok teljesen kiküszöböltetnek. Ezt a hatást különösen a dugattyúnak és vezérlésének sajátos kiképzésével és elrendezésével érjük el. Ezeket a találmány további ismér-25 veivel és előnyeivel alább, a rajzok nyomán ismertetem. A mellékelt rajzok 1. ábrája a találmány szerint kiképezett nyomáscsökkentő szelepnek függélyes metszetét szemlélteti. 30 Az (1) szeleptokba a dugattyút vezető (2) persely van behelyezve, melyben a (3) szeleptesttel a (4) rúd írtján összekötött dugattyú fel- és alámozog. A (2) persely a tok fedőjéig nyúlik fel és hengeres 35 nyúlványával a tok és a fedő közötti ütközési helyre támaszkodik, úgy hogy az ott elhelyezett tömítés, vagy annak részei a dugattyú mozgását nem gátolhatják. A dugattyú két, (5, 6) korongból áll; ezen korongok és a (2) persely fala között (7) 40 ürges tér keletkezik, mely a dugattyú bármely állásánál, a (2) persely falában kiképezett (8) nyílások útján, a szelep alacsony nyomású terével közlekedik. A dugattyú alsó (5) korongja és a (2) persely feneke közötti (9) tér fékező tér gyanánt szolgál; a (9) tér az esetleg szabályozható keresztmetszetű, kis átmérőjű (10) nyílás útján közlekedik a szelep alacsony nyomású terével. Ezen elrendezés 50 folytán az (5) dugattyúkorong mindkét oldalán állandóan azonos nyomásnak kell uralkodnia, úgy hogy minden dugattyúállásnál egyenlő jó fékező hatás van biztosítva az (5) korong alatt. Ha a nyomóközeg 55 gőz, akkor a dugattyú csúszó felülete és a (2) persely fala közé jutó kondensátum kitűnő tömítő anyag gyanánt hat, mely a kétoldalt egyforma nyomás folytán, a tömítés helyéről nem távozhat. Hogy ezt qq a kondensátum-tömítést még hatályosabbá tegyük, a dugattyú csúszó felületét gyűrűs hornyokkal látjuk el. Ezek a hornyok a felső (6) dugattyúkorongnál (11)gyel van jelölve. Az egyenlő nyomású 65 terek, valamint a kondensátum-tömítés folytán a dugattyú csúszófelületei keskenyek lehetnek és a dugattyú lazán illeszthető be a (2) vezető perselybe. Ennek következtében a tömítési helyek esetleg be- 70 hatoló idegen testekkel szemben is sokkal kevésbbé érzékenyek. A (2) vezető perselyben kiképezett (10) nyílás esetleg el is maradhat, amikor is a (2) vezető persely fenekén meggyülemlő kondensátum 75 szolgál fékező közeg gyanánt. Kondensálható nyomóközeg hiányában, a tömítést, illetve a fékezést külön betöltött, illetve