88219. lajstromszámú szabadalom • Billantyűs hangszer
Megjelent 1930 . évi november hó 3-án . vi MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88219. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Billentyűs hangszer. Walcker Luedtke Hammer. Oskalyd-Org-elbau G. m. b. II. Ludwigsburg-. A bejelentés napja 1924. évi április hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1923. évi junius hó 25-ike. A hangot sípokkal, ill. nyelvekkel létrehozó billentyűs hangszereknél a hang magassága, mint az akusztika terén általában, a rezgő test hosszától függ. A hang 5 színét és erősségét azonban minden sípnál és nyelvnél a következő tényezők határozzák meg: 1. a síp szerkezete, vagyis ajak-, vagy nyelvsíp-e, van-e hangtölcsére vagy sem; 10 2. a síp mérete vagy menzurája, vagyis a síp hosszának viszony átmérőjéhez; 3. az intonáció, ami az egyéb szerkesztési részletektől és alakításoktól függ; 4. hogy az egyes hangkancellák egyso-15 rosan vagy többsorosan vannak-e alkalmazva, (a többsoros alkalmazás főként a mixtúráknál szokásos); 5. a hangolás, mely lehet temperált, (ez az általános) lebegő, (pl. voix celeste), 20 vagy természetes, (quint-, terc- és septimi'elhangok, épúgy mint kombinációs hangok, melyek mesterségesen vannak létesítve). Az 1—5. alatt felsorolt tényezőket ille-25 tőleg a síp- és nyelvsorok terjedelmük legalsó hangjától a legfelsőig rendszerint teljesen egyező kivitelt mutatnak. Csupán a hangmagasság változik egyenletesen emelkedő módon a billentyűk meg-30 nevezése szerint. Ezeket az ismert módon kiképezett hangsorokat az orgonánál játéknak vagy regiszternek, a harmoniumnál, melynél egyes hangsorok csak a billentyűzet alsó vagy basszus felénél, 35 más hangsorok a billentyűzetnek csak felső vagy diskant felében szólalnak meg, játéknak vagy változatnak nevezzük. A hangsor egységességének szempontjából nem lényeges, hogy ily kettéosztásunk van-e, vagy sem, éppenúgy nem fontos, 40 hogy a hangsor hány hangból áll és mely billentyűvel kezdődik, valamint az sem lényeges, hogy egyes regisztereket az úgynevezett oktávkopulázás segélyével az alapsorból nyerünk-e. 45 A rajz 1. ábrája egy, az eddig használatos hangsorral felszerelt szélládát mutat. Példaképpen egy fuvolaregiszternek sípjai vannak az f-gis' szakaszon feltüntetve. A h-c' sípok furatai között a 50 regiszterkan cella (x)-nél basszus és diszkant félre van osztva. Ennek dacára mindkét félrész egy sípsor egységes fogalma alá esik, mert a bevezetésben 1—5. alatt felsorolt tényezők szempontja- 55 ból egyeznek, az egyik félrész a másiknak egyenes folytatása. Kössük már most pl. a (g) sípot a (g') síppal egy (1) csővezeték segélyével össze; ezáltal egy oktávkopulázást létesítettünk, úgy hogy mind a két 60 síp ugyanazon a billentyűzeten szólal meg. Az oktávkopulázás az orgonaépítésben régen ismeretes, éppen azért a rajzon nincs is részletesebben feltűntetve. Éppen úgy ismeretesnek van feltételezve a szél- 65 hozzávezetés a billentyűtől a fémcsöveken át az illető sípokhoz is; pl. a rajzon feltűntetett egyes cső vezetékek az f, fis, g, gis hangok számára a billentyűszelep és a szélláda közötti összeköttetés gyanánt 70 szolgálnak. Ha már most pl. a (g) billentyűt leütjük és a kopulázás gombját kihúzzuk, nem a (g), hanem a (g') síp szólal meg, minthogy az (1) cső a (g') sípot működteti. Ez így az orgonaépítósnél régtől 75 szokásos. Ha az alapregisztert és a kopulát egyszerre működtetjük és a billentyűzet (g) billentyűjét lenyomjuk, úgy a síp-
