88201. lajstromszámú szabadalom • Berendezés repülőgépeknek helyből való felemelkedésére, illtve függőleges leereszkedésére

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88201. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. 8<?30O Berendezés repülőgépnek helyből való felemelkedésére, illetve függőleges leereszkedésére. Dömötör József fogász Kassa. A bejelentés napja 1923. évi november hó 16-ika. A repülőgépek fel- és leszállása jelenleg neki- illetve kifutással történik. A műve­letek végrehajtásához az eközben fellépő sebességek miatt sík telep, kiépített re-5 píilőtér szükséges, amelynek hiányában iiaemzavar, rossz időjárás stb. következté­iben útközben történt kényszer-leszállások már sok balesetet okoztak. Távolsági forgalomban az esetleges bal-10 esetek elhárítása és a repülőgép fel- és leszállásának a terepről való függetlení­tése céljából feltétlenül szükséges, hogy a repülőgép nekifutás nélkül, azaz álló helyzetből képes legyen felemelkedni, 15 valamint tetszésszerinti terepen teljesen vagy közel vertikális irányban leszállni, vagyis, hogy a repülőgép ne legyen ki­épített sík terephez, illetve kiépített re­pülőtérhez kötve. 20 A helyből való felemelkedés problémá­ját eddig két elv alakján próbálták meg­oldani. Egyik a helikopter, vagyis a füg­gőleges tengelyű légcsavar elve; ennek nagy hátránya, hogy a gép haladó moz-25 gásánál, a légcsavarnak csak azon fele fejt ki emelő hatást, amely a gép menet­irányában forog, a másik fele ellenben a légáram elől kitér és nem ad emelő reak­ciót, mimellett a dolgozó felületek válta-30 kozása káros vibrációt okoz. A másik az ornithopter, a madárrepülés utánzásának elve, amelynél a szárnyak lengő mozgást végeznek, gyakorlati eredményt azonban ezen elv alapján nem sikerült elérni, mert 35 a szárnyak csak lefelé csapás köziben vé­geznek hasznos munkát, a visszamenet azonban holt mozgás. Általában a felemelkedéskor a repülő-40 55 gép ferdén álló szárnyait vízszintes irá­nyú sebességgel látják el; aminek követ­keztében a ferde szárnyfelületen a levegő­ellenállás folytán fölfelé irányuló emelő reakció keletkezik. Az ismeretes gépek­nél, amelyeknél a szárnyak mereven van­nak a repülőgép törzséhez erősítve, ezt a 45 sebességet úgy érik el, hogy a repülő­gépet nagy sebességgel tov;> - av.iák ami a nekifutás tényét és -/ holt­súlyok mozgatását teszi szüks'-.-'V^ \ Én már most azt találtai;. ! •• . a szárnyfelületeknek a gép törzs"i<>; iiig­getlenül is adhatunk emeléshez szükséges sebességet, anélkül, hogy a gép törzsének eközben haladó vagy egyéb mozgást kel­lene végeznie. Jelen találmány tárgya ilyen berende­zés a repülőgépnek helyből való felemel­kedésére, illetve függőleges leereszkedé­sére, amelynél a szárnyak a gép törzsétől függetlenül célszerűen külön hajtó mecha- 60 nizmussal mozgathatók. A szárnyak ked­vező reakcióviszonyok elérésére a szoká­sos osztatlan felülettől eltérőleg hosszanti irányban több keskeny elemre vannak osztva. Az elemek egymás felett olyan 65 módon vannak elhelyezve, hogy hossz­tengelyeik egy és ugyanazon függőleges síkban íeküsznek. Ezen sík a gép hossz­tengelyével párhuzamos, vagyis a szárny­elemek a gép hosszirányában fekszenek. 70 Az egyes elemek keresztmetszete a közép­hez szimmetrikus és mint emelőfelület van kiképezve. Bizonyos számú elem egymás fölé he­lyezve és keretbe foglalva képezi a tulaj- 75 donképeni szárnyrendszert. A géptör?* / /

Next

/
Thumbnails
Contents