88178. lajstromszámú szabadalom • Kizárólag meleggel működtetett absorptiós gép

— 2 — oszlop nyomása a nagyobb nyomást egyensúlyban tartsa, a csőriek megfelelően hoszszabbnak, vagyis az elnyelető (1) és az elgázosító (2) közötti magasságkülönbségnek 5 megfelelően nagyobbnak kell lenni, mint volna abban za esetben, ha a gáz az elgázosítóból (2) közvetlenül a kondenzátorba (13) jutna. A kondenzátor (13) egy külön hűtőszerkezet (köpeny) (15) hűti, amelyben 10 a hűtőfolyadék a nyilakkal jelölt irányban a (16) és (17) csöveken áramlik. A kondenzált folyadék egy vertikális csövön (18) át az elgőzölögtető térbe (19) jut. E teret egy köpeny (20) burkolja, amelybe a hű-15 tendő közeget áramoltatjuk. A közeg be, illetőleg kivezetésére csőcsonkok (21) és (22) szolgálnak. A folyadékfelhajtó erő az elgázosító csőben (11) a buborékképződés következtében 20 oly nagy, hogy a gázkiválasztó tér (10) szükség esetén az elnyeletőtér fölött is elrendezhető. Ily elrendezést, amely bizonyos körülmények között különös előnnyel jár, a 2. ábrában tüntettünk fel. Mint munka-25 folyadékot egy vízből és kénsavból álló kéttagú keveréket alkalmazunk. A készülék mindazon részei, amelyekben a keverék áramlik, üvegből készültek. Az elnyelető térből (30) a dúsított keverék a (31) csövön 30 át egy gömbalakú edénybe (41) áramlik, amely edény az elgázosítóval van egybekötve. Az elgázosító ez esetben egy spirális alakban kiképezett üvegcső (32), amely spirális belsejében egy hűtőtest (33) van el-85 rendezve. A hűtőtest egy azbeszthenger, amelynek belsejében villamos ellenállástest foglal helyet. Az áram hozzávezetésére a (34) és (35) kapcsok szolgálnak. A spirális üvegcső (32) gázkiválasztótérbe (36) 40 torkollik, amely, mint az ábrában is fel van tüntetve, magasabban fekszik, mint az elnyelető (30). A vízpárák egy csövön (37) át a kondenzátorba i(38) áramlanak; a gáztalanított kénsav egy csövön (39) 45 és egy hajcsövön i(40) az elnyeletőbe (30) ömlik vissza. Az elnyeletőt (30) egy hűtőkígyó i(49) a kondenzátort i(38) egy hűtőkígyó (50) hűti. Mindkét kígyót egy közös vezeték (51) úgy köti egymással ösz-50 sze, hogy az alul i(52) belépő hűtővíz mindkét kígyón átáramolva a felső végen (53) ömlik ki. A feltüntetett kiviteli alaknál a felszálló spirális i(32), amely a gáz és folya-55 dékkeveréket a gázkiválasztótérbe (36) vezeti, egyúttal mint elgázosító van kiképezve. Az elrendezésnek az az előnye, hogy minden egyes gázbuborék keletkezésétől kezdve hozzájárul a keveréknek a spirálisban (32) való emeléséhez. Ezen- 60 kívül a spirálisalakú kiképzés következtében nagy hűtőfelületet kapunk és a cső rugalmassága is megnövekedik, ami különösen fontos, mert a vizes kénsavoldat nagy forrási késéssel bir, úgy hogy a 65 gázkiválasztás sok esetben hirtelen és lökésszerűen indul meg. A cső hossza és rugalmassága a gáztalanító folyadék folytonos mozgását elősegíti és ezáltal a forrás nagyfokú késését megakadályozza. 70 Ennek dacára is megtörténhetik, különösen a készülék első igénybevételekor, hogy a forrás iökésszerűleg indul meg, és a folyadék nem csak az elgázosítóténbe (36) jut, hanem a hirtelen fellépő nyomás 75 annak egy részét az elnyeletőbe (30) is visszalöki. Ennek megakadályozása céljából az elnyeletőből leágazó cső (31) és az elgázosító (32) közé egy gömbalakű edény (41) van bekapcsolva, amelyet 80 egy felszálló vezeték ,<(47) egy a lökés csillapítására szolgáló térrel (48) köt össze. A gömbalakú térbe (41) torkoló cső vége lefelé van hajlítva azon célból, hogy az elgázosítóból (32) esetleg 85 visszalökött gázok ne juthassanak az öszszekötőicsőibe (31). E gázok a fentemlített (47) csövön szállnak fel és innét a lökéscsillapító téren >(48) egy összekötő csövecskén (42) az elgázosítóból (felszálló ve- 90 zetókbe (37) és innét a kondenzátorba (38) jutnak. Üzem közben a gázkiválasztó térben (36) közel az a nyomás uralkodik, mint a kondenzátortérben <38). Azon célból, hogy az 95 elnyeletővel (30) szemben, amelyben alacsonyabb nyomás uralkodik, a nyomáskülönbséget fenntartsuk, a gázkiválasztótér ós az elnyelető közé egy folyadékellenállást iktatunk ibe. Ezen ellenállás 101 létesítésére szolgál a hajeső (40). E kapillárisban a folyadék nem csak a (36) térben uralkodó gáznyomás, hanem a nagyobb folyadéknyomás következtében is mozog, amely a gázkiválasztótériben (36) iq és az összekötőesőhan (39) lévő folyadékmagasság eredménye. A kettős nyomás következtében egyenletes áramlást érünk el. Ha pl. valamely okból kifolyólag a kondenzátorban (38) és így a gázkivá- n lasztótérben (36) is a nyomás átmenetileg csökkenik, a csőben (39) uraikadó statikai folyadéknyomás az elnyeletőben (30) a folyadék áramlását fenntartja. A két cső (39) és (40) által alkotott ll U-alakú csőben levő folyadék megakadályozza vízgőznek közvetlenül az elnyeletőbe való áramlását, abban az esetben, ha