88178. lajstromszámú szabadalom • Kizárólag meleggel működtetett absorptiós gép
Megjelent 193Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88178. SZÁM. — XVIII/C. OSZTÁLY Kizárólag meleggel működtetett absorptiós gép. Siemens-Schuekert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1923. évi április hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi junius hó 16-ika. Absorptiós gépeknél az elgázosítóból az elnyeletőbe ömlő oldatot hűteni szokták, p. o. az ismert hőfokváltó készülék segélyével. Ennek következtében a hőfokváltó mö-5 götti fojtószelepen túl nyomáscsökkenés esetében sem válik ki gáz. Az e helyen kiváló gáz azonban a hideg-, illetőleg melegteljesítményhez már egyébként sem járna hozzá, mert a kiváló gáz nem a kondenzáló torba, hanem az elnyeletőbe kerül. Ellenben oly absorptiós gépeknél, amelyeket kizárólag meleggel működtetünk úgy, hogy az általánosan használatos cirkulációs szivattyú elesik, az elgázosítóból az elnyele-L5 tőbe vezető felszálló vezetékben összegyűlendő gázokat (gázbuborékokat) előnyösen hasznosíthatjuk, p. o. különösen akkor, ha a gáztalanított oldat fajlagos súlya nagyobb, mint a gáztartalmú oldaté; ez eset-JO ben a buborék az elgázosító és elnyelető között a folyadékot mozgásban tartják. Nem célszerű tehát az utólagos gázkiválasztást megakadályozni, bár az a hideg — illetőleg melegteljesítmény szempontjából !5 elvész. A találmány tárgyát egy oly absorptiós gép képezi, amelynél a kiváló gázt tetszőleges mennyiségben használjuk fel az elnyelető és elgázosító közötti folyadék ára-10 inoltatására, anélkül, hogy e célból bárminő gázmennyiséget is az elnyeletőbe kellene vezetni. A találmány értelmében a gázkiválasztótérbe, amelyből egy vezetek a gázt a kondenzátorba és egy másik veze-15 ték a gáztalanított folyadékot az elnyeletőbe vezeti, egy felszálló csövön át gáznak és folyadéknak egy keverékét vezetjük be. Ezen vezetékben a felszálló gázbuborékok — a mammutszivattyúk működési elvének alapján — a folyadékot a gázkiválasztó ÍO térbe áramoltatják. A találmány egy kiviteli példáját az 1. ábrában tüntettük fel. Az elnyeletőből a gázzal telített folyadék egy összekötő csövön (3) át a gáztalanító térbe (2) sülyed. 45 Az elnyeletőteret (1) egy hűtőköpeny (4) veszi körül, amelybe a hűtő folyadék p. o. a jobboldali csövön (5) lép be és a baloldali csövön (6) távozik. A gáztalanító (2) egy " fűtőköpeny (7) belsejében van elrendezve, 50 amelybe a gőz pl. a baloldali csövön (8) lép be és a jobboldali csövön (9) távozik. Az elgázosítóban keletkezett gáz és folyadékkeverék egy csövön (11) a gázkiválasztótérbe (10) száll fel, miközben az aránylag 55 szűk csőben (11) a folyadékot a felszálló gázbuborékok magukkal ragadják. A kiválasztott gáz, amely a folyadékfelület feletti térben (10) gyülemlik össze egy csövön (12) át a kondenzátorba (13) áramlik, qo A gáztalanított folyadék a vertikális csövön (14) az elnyeletőbe (1) száll fel. A gázkiválasztótér (10) oly magasságban van elrendezve, hogy a (10) és (1) terekben levő nyomáskülönbség a (14) csőben levő folyadékoszlop nyomását, valamint a folyadék súrlódását is legyőzi, abban az esetben is, ha a felszálló csőben buborékok már nem keletkeznek. A gázkiválást ebben a csőben egy külön hűtőköpennyel (44) akadályozzuk meg, amely a (4) hűtőköpeny folytatását képezi. Miután a kondenzátorban (13) az ott uralkodó hőfok által meghatározott nyomás a gázkiválasztótérben (10) uralkodó nyomással egyenlő, a mélyebben 75 fekvő elgázosítóban (2) nagyobb nyomás uralkodik, mint a kondenzátorban (13). Hogy az összekötőcsőben (3) levő folyadék-65 70
