88171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sók kristályosítására

Megjelent 193Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88171. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás sók kristályosítására. Salzbergwerk Neu-Stassfurt-Löderburg-Stassfurt. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 25-ike. Sok olyan só ismeretes, melyek forró vízben csak alig oldódnak jobban, mint hidegben. Ezek közé tartoznak a forró vízből alig vagy egyáltalán nem átkris-5 tályosítható nátrinmsók, mint nátriumchlorid, nátriumbromid és nátriumacetát. A találmány értelmében az ilyen sókat szokott módon forró oldás és lehűtés révén lehet átkristályosítani, ha oldatuk-10 hoz kellő mennyiségű olyan idegen sót keverünk, mely velük nem lép reaktióba. Az e célra alkalmas sók, különösen a kálium, kalcium, magnesium, alumínium és cink vegyületei között találhatók. Így 15 pl. nátriumbromid átkristályosításához különösen magnesiumbromid és aluminiumbromid, nátriumacetát átkristályosításához cinkacetát alkalmas. Tiszta nátriumchloridból a legbővebb 20 kikristályosodást akkor érjük el, ha oldatát aluminiumchloriddal keverjük. Asztali sónak kősóból nagyiparilag való előállításához legajánlatosabb olyan oldatot használni, mely literenként 160 g. 25 kalciumchloridot tartalmaz. A chlórnátriummal forrón telített ilyen oldat lehűtésekor a sót olyan alakban kapjuk, mely a csészékben végzett bepárlás révén nyert asztali sót úgy tisztaság, mint szép-80 ség tekintetében messze felülmúlja. A termék jó minőségétől eltekintve, az asztali sónak kalciumchloridlúgokból való kikristályosítása még azon előnyökkel is jár, hogy a bepárló csészéknél sok-35 kai kényelmesebben és gazdaságosabban kezelhető készülékekben foganatosíható, hogy továbbá a bepárlási eljárásnál szükségelt melegmennyiség egy harmadát meg lehet takarítani és hogy a meleg egy tetemes részét könnyen vissza lehet 40 nyerni, ami a bepárlási eljárásnál nem lehetséges. Aluminiumchloridlúgok alkalmazásánál azonos mennyiségű asztali só előállítására csak félakkora melegmenynyiség szükséges, mint amekkora a csé- 45 szében végzett termeléshez szükséges. Általában úgy járhatunk el, hogy a tetszés szerinti termelendő sónak valamely reaktióból vagy kilúgozásból stb. származó oldatához az adaléksót szilárd 50 alakban vagy tömény oldat alakjában adagoljuk, vagy pedig a tisztátlan nyers sót az alkalmas kalcium-, alumínium-, magnesium-, kálium- stb. vegyület oldataiból átkristályosítjuk. 55 Szabadalmi igények: 1. Eljárás oly sók termelésére, melyek forró vízben alig oldódnak jobban, mint hidegben, jellemezve azáltal, hogy a sók vizes forró oldatait a sók- 60 kai chemiailag nem reagáló, vízben könnyen oldható, erősen vízkötő sókkal vagy ezek tömény oldatával való elegyítés után lehűtjük. 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet 65 az jellemez, hogy a tisztítandó sókat az adaléksók oldataiban átkristályosítjuk. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy forró vízből 70 rosszul vagy nem kristályosítható nátriumsókat forró vizes oldataikból a kalcium, kálium, magnesium, alumínium vagy cink (célszerűen a nátrium-