88170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom vaslemez pácolására

Megjelent 193Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRllTI SZABADALMI BIRÓS.ÍG SZABADALMI LEÍRÁS 881T0. SZÁM. — X VIle. OSZTÁLY. Eljárás finom vaslemez pácoláaára. Dr. Sailer Géza vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napjft 1924. évi augtuntns hó 2ika, Az oxydált vas és acél felületéről az oxydréteget gyakran hígított ásványi sa­vakkal és pedig sósavval, kénsavval vagy ezek elegyével távolítják el. A kénsavat S néha nátriumbisulfittal pótolják. A hígí­tott ás vári ysa vak eme páoolásnak neve­zett eljárás alatt úgy hatnak, hogy rész­ben feloldják az oxydréteget, részben pe­dig alája hatolva s a fémes vasat megtá-10 madva a keletkező hydrogén lefeszíti a réteget. A pácolást elsősorban huzalok s lemezek felületének megtisztítására hasz­nálják, mert ezeket csak akkor lehet zin­kezni, ónozni vagy zománccal bevonni, 15 ha a hengerlés és izzítás (kilágyítás) köz­ben kapott vasoxyd-oxydul rétegtől töké­letesen megszabadítják. A leggyakrabban használt pácok mint­egy 5—25% kénsavat vagy sósavat tartal-20 máznak, melyben a pácolandó vasanya­got, — melyet gyorsabb hatás elérése vé­gett mozgatni is szokás — ha a pác kö­zönséges hőmérsékletű és gyenge, néhány óráig, ba erősebb és forróbb, néhány 25 percig hagyják. A pác erőssége, hőmér­séklete s a pácolási idő az eltávolítandó reve- vagy oxydróteg vastagságától függ. így pl- hengerlés után a lemezeket, midőn felületükön meglehetős vastag reveréteg 80 van, mintegy 20%-os savval, 60°-on 5—20 percig kezelik. Ellenben pl. a kisajtolt edényeket zománcozás előtt, midőn a lá­gyításnál kapott vékony oxydréteget kell eltávolítani, 5%-os vagy még hígabb sav-85 val közönséges hőmérsékleten %—2 óra hosszat pácolják. A páoolásnak sok kellemetlen mellék­hatása van s mindez azért, mert a pác nemcsak az oxydréteget, hanem magát a 40 fémes vasat is megtámadja, miközben hydrogén. fejlődik. Az ebből származó hátrányok legnagyobbika a lemezeknél előforduló ú. n, hólyag- ós grizképzodés. Ez abban nyilvánul, hogy a pácolt lemez felületén elszórtan vagy csoportosan kü- 45 lönböző nagyságú hólyagok (10—20 cm­től egészen a milliméter törtrészéig ter­jedő átmérővel) mutatkoznak s a lemezet hasznavehetetlenné teszik különösen zin­kezésre, ónozásra vagy edénygyártásra. 50 A ihólyagokat, melyek közül a kicsinye­ket „griz"-<n©k nevezik, utólagosan eltá­volítani nem lehet. A hólyagképződés oka teljesen felderítve ínég nincs, de nagyon valószínű az a feltevés, hogy keletkezé- 55 síik a vas anyagihLbájára s a pácolásnál fellépő hydrogén fejlődésre vezethető vissza. Ugyanis a keletkező hydrogén bediffundál a vasiba. A vasban esetleg je­lenlevő csekély menyiségü oxydult, mely SC a finomítás folyamán nem lett tökélete­sen redukálva, a hydrogén redukálja, mi­közben vízgőz keletkezik, mely nem lévén képes eltávozni, a felületet felhólyago­sítja. — V. ö. Clement Stahl und Eisen 65 1909. óv,f, 937. lap. Mindezekből nyilvánvaló, hogy rend­kívül nagy anyagi ihászomnál jár, ha a pácolás folyamán a fémes vas oldódását, illetőleg a hydrogénfejlődést megakadá- 70 lyozni tudjuk. Tényleg vannak anyagok, melyek je­lenlétében a vas a pácban nem, vagy csak rendkívül kis mértékben oldódik még ak­kor is, a pácban a szükséges pácolási idő- 75 nél sakkal hosszabb ideig marad. Ellen­ben az oxydréteg, a reve éppen úgy eltá­volítódik, mint a közönséges pácban. Ilyen hatást gyakorolnak mindazok az anyagok, melyek vízben vagy hígított ás- 80

Next

/
Thumbnails
Contents