88166. lajstromszámú szabadalom • Bombavetővel való kivezetésre szánt bomba

_ 2 — (44) tokon, áthaladó keresztirányú (44') fúratok a gyutacs és a kanóc elégésénél keletkező gázak kieresztésére valók. Dacára a furatoknak, a gyutacs alkotórészei kí-5 vülről nem hozzáférhetők, minthogy ezeket a fiiratokat a (42) nyelvek eltakarják. A (22) rész fenekét alkotó falból a gyutaccsal szemben a (46) csúcs áll ki, e gyutacs elsütésére. 10 A fentebb leírt bombának működése a következő: A fegyver (5) csappantója révén elsütött (20) kivető töltény töltésének elégése folytán keletkező égéstermékek a hüvely 15 (22) és (41) része között, az (a) kamrában fejlődve (1. ábra) létrehozzák a (22) résznek a (41) résztől való elválását, ami átmenetileg a fegyver csövében marad vissza, míg a bombával összefüggő (22) 20 rész kivettetik. A kivetés első lökésében a (24) bomba tehetetlenségénél fogva még mozdulatlan, míg a hüvely (22) része előrelöketik. Ekkor a (42) nyelvek a fordított kúpalakú bomba felső részéhez 25 ütődnek és szétnyílnak annyira, hogy a (43) tartó visszahajtott karimájába ütköznek (2. ábra). A bomba és a (22) rész egymáshoz képest relatív elmozdulása következtében a (23) gyutacs a (46) csap-30 pantóra ütődik, elsül és meggyújtja a (24b) időző gyújtót. A (42) nyelvek széthajlása következtében megszűnik a kapcsolat a bomba és hüvelynek (22) része között és ez elhagyja a bombát, amely ily 35 módon minden terhétől megszabadulva egyedül halad a pályáján. A bomba különös elrendezése következtében az (a) kamra, amelyben a töltés gázai fejlődnek és a (b) kamra, amely-40 ben a bomba nyaka van megfogva és amelyben az időző gyújtó (24b) kanócának vége a (23) gyutacscsal együtt foglal helyet, egymástól a hüvely tele (22") választófala révén teljesen el vannak kiilö-45 nítve (1. ábra). A bomba időző gyújtójának a gázak révén bekövetkező minden véletlen meggyulladása ily módon meg van gátolva, amit csaK kivetésnél, azaz, amikor már a bombavető kezelőjétől na-50 gyobb távolságban van, robbanhat fel. A 3. ábra az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alak egy változatát szemlélteti, amelynél a (23) gyutacs elsütésére szolgáló (46) ütőszeg a (45) sapka alsó részé-55 hez csatlakozó toldatban mozgékonyan van szerelve. A 4. ábrán egy másik kiviteli változat látható, amelynél a (23) gyutacs, ahelyett, hogy a bombával szilárdan függne össze, egy különálló (47) gyutacs tartóra van szerelve, ami egy 60 (48) rúgó hatása ellenében csúszhatik és a kivetéskor a (46) ütőszeghez ütődik. A hüvely (41) részének a (22) rész belsejében való elhelyezése nagy menetemelkedésű csavaros összeköttetéssel biztosít- 65 ható és pedig a (22) hüvely belsejéből kiálló (22x) csavarmenet és a (41) részben kivágott (41x) csavarrovaték révén (6. és 7. ábra). Ez esetben a (22) résznek a (41) résztől való elválása alkalmával, amely 70 utóbbi mozdulatlanul a bombavető csövének fenekén marad, a töltés gázainak hatása alatt a (22) hüvely és a (24) bomba hirtelen forgó mozgást nyernek, ami alkalmas a bombának útközben való stabi- 75 lizálására. Ilyen elrendezés mellett célszerű, hogy ha a kivető (20) részre szerelt (41) rész alul zárt és fel van szerelve egy (50) gyújtó szeggel, amelyre a fegyver (5) csappantója ráüthet. 80 A fentebb ismertetett kiviteli alakoknál feltételeztük, hogy a (20) kivető töltés a fegyver csövében visszamaradó (41) részben foglal helyet. Ez azonban nem föltétlenül szükséges. Sőt az elrendezés 8c megfordítható, amint ez a 8. ábrán fel van tüntetve, amelyen a (20) kivető töltény a (41) részbe csavarolt (22) részben foglaltatik, míg a (41) rész a fegyver csövébe van illesztve. E kiviteli alaknál a 9( (22) és (41) részek között csavaros összeköttetést alkalmazhatunk oly célból, hogy a kivetett bombának forgását megvalósítsuk. Szabadalmi igények: 9Í 1. Bomba, a kivető fegyver rövid csövének belsejébe bevezetendő hüvellyel, amely egymásba tolt két részből áll, amelyek között a fegyver ütőszege által felrobbantandó töltés van elren- u dezve és amelyek közül az egyik a bomba nyakán kötőelemekkel oldhatóan van megerősítve, amely kötőelemek a bomba kivetésénél ennek szabaddá tétele végett oldódnak, míg a i< másik rész az elsőtől rögtön elválik, amit az jellemez, hogy a hüvelynek nyakán oldhatóan megerősített része egy tele választott fallal van ellátva, amely a két rész között lévő, a töltés- 1 bői fejlődő gázok számára való kamrát attól a kivágástól különíti el, amelyben a bomba nyaka oldhatóan van megtartva és amelyben a bomba