88118. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék gépi járművek számára

(33) féktuskók helyzetét a (35) tokhoz képest. A csavarmenetes (37) fedő teszi lehetővé a (36) toknak olajjal való meg­töltését, úgy hogy a (31) fékkorong állan-5 dóan olajban fut. A (35) tokba (38) rova­ték vagy csatorna van vágva (5. ábra), a féknyomásszabályozótól a (11) vezető­szelepnek a lazítótolattyút működtető emelőjéhez vezető (14) vonókötél számára. 10 A (14) kötélhurok és ezen átvezetett (42) csavar segélyével van a féknyomásszabá­lyozónak tokjával összekötve (2. ábra). Ez utóbbin (39) csavar van felerősítve, mely a (41) csuklóban ágyazott (40) rúd hasí-15 tékában csúszik. Ily módon az a kilengés, melyet a nyomásszabályozó leírhat és ez­által a (14) vonókötél mozgása is hatá­rolva van. A kötél vége a (43) emelőhöz van erősítve, mely a hosszhasítékkal ellá-20 tott (44) rúd útján (18—19. ábra) a (13) lábítós emelővel van összekötve: a (44) rúd más részről a (43) emelőn kiképezett (45) csappal kapcsolódik. A vezetőszelep berendezése a 7—16. áb-25 rákból tűnik ki. A vezetőszelep tokja, illetve annak alsó része, (46) csavarok se­gélyével, a jármű fenekére van csava­rolva. A (47) rész tartalmazza az összes CJ^vezeték-csatlakozásokat (11. ábra). 30 Vele szilárdan van összekötve a (48) íolattyútükör, tömítőkorong közbehelye­zésével. Közvetlenül a forgó (48) tolattyú­tükrön fekszik a (49) lazítótolattyú és e fölött az (50) fékezőtolattyú. Ez utóbbi, 35 polygonális csapos kapcsolóberendezés út­ján, az (51) tengellyel van összekötve, melyre a csuklós (53) rúd útján' a lábítós emelővel összekötött (52) emelőkar van felerősítve (17. ábra). A (12) lábítós emelő 40 tehát az (50) fékező, a (13) lábítós emelő pedig a lazító (49) forgótolattyú mozgatá­sára szolgál. A harangalakú (54) rész zárja el légmentesen a vezetőszelep belse­jét az atmoszferikus levegőtől (8. ábra). 45 A harangalakú (54) tokot, a (48) tolattyú­tiikröt és a szelep (47) alsó részét (56) csa­varok tartják össze (10. ábra). A (49) forgó lazítótolattyú szilárdan foglal he­lyet az üreges (55) tengelyen (8. ábra). A 50 (7 a) csővezetéken át (1. ábra) nyomó­levegő áramlik az egyik (6) légtartályból a szeleptokba és az (57) csatorna útján (12. ábra) az (50) fékező tolattyú fölé jut, melyet a (49) lázítótolattyúra szorít. Az >5 (58) csatáromnak (11. ábra) a (24) cső út­ján (1. ábra) csatlakozása van a mellső kerékfék (25) fékhengereihez, míg az (59) csatorna (11. ábra), a (19) eső útján (1. ábra), a hátsó kerekek (20) fékhengerei­vel közlekedik. A (60) csatornának (11. 60 ábra), a (21) cső útján, (22) homokszórok kai, a (23) elágazó eső útján pedig a (9) jelző kürttel van csatlakozása. Ha a kocsi nyugalomban van és a fékek lazított állapotban vannak, a vezetősze- 65 lep forgótolattyúi a rajz 16. ábrájában feltüntetett helyzetet foglalják el. A ve­zetőszelep tokjába a (7a) és (57) csatornák útján beáramló nyomólevegő a (61) csa­tornán és a lazítótolattyúnak alatta elhe- fo lyezett csatornáján át a (48) tolattyútükö­rig jut. A nyomólevegő egyúttal a fede­ződő (62) és (66), valamint a (64) és (68) csatornákon át is beáramlik. Az (58) csa­torna a (49) lazítótolattyú (65) ürege út- 75 ján, az ürös (55) tengely (8. ábra) fura­tával és ennek révén az atmoszferikus le­vegővel van összekötve, vagyis a mellső kerék fékje légtelenítve és lazítva van. Ugyanaz áll a hátsó kerékfék tekinteté- 80 ben is, miután az (59) csatorna, a (67) üreg útján, szintén az (55) tengelynek az atmoszferikus levegőhöz vezető furatával közlekedik. Ha a géperejű jármű megindul, akkor 85 a féknyomásszabályozónak a (26) hajtó­tengelyen elhelyezett (27) karjai (4. ábra) és a rajtuk csuklósan elhelyezett (28) lendítő súlyokat a centrifugális erő, a (30) rúgók hatása ellenében, kifelé röpíti, 90 amikor a (31) korong belső pereméhez simulnak. A lendítő súlyok a (31) koron­got csakhamar magukkal viszik; a ko­rong úgyszólván a (28) lendítő súlyok rö­pítő ereje révén van a (26) tengellyel 95 kapcsolva. Minthogy a (33) féktuskók, enyhe nyomással, a (31) korong külső ol­dalára támaszkodnak, a korong a féktus­kókat is magával viszi, amikor is forgó mozgásukat, a (36) nyúlványok útján, a 100 féknyomás szabályozónak (35) tokjára vi­szik át. Ez utóbbi tehát forgásba jut, amennyire ezt a (40) rúd hasítéka meg­engedi (2. ábra). A (35) tok meghúzza a (14) kötelet és mozgását a (43) emelőkarra 105 viszi át (8. ábra), melynek (45) csapja en­nél a mozgásnál a (44) rúd hasítékában csúszik. A (43) emelőkar a (11) vezetősze­lep üreges (55) tengelyét elforgatja és ily módon a (49) lazítótolattyúnak mozgását 110 megindítja, mely tolattyú a 16. ábra sze­rinti helyzetből a fékezési készenléti hely­zetnek nevezhető, 13. ábra szerinti hely­zetbe jut. A fékhengerekkel összekötött (58) és (59) csatornák ekkor a (49) lazító- 115 tolattyúnak (66) és (68) csatornáival fede­ződnek. A homokszóróhoz és a jelző kürt­höz vezető (60) csatorna a lazítótolattyú-88118

Next

/
Thumbnails
Contents