88118. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék gépi járművek számára
(33) féktuskók helyzetét a (35) tokhoz képest. A csavarmenetes (37) fedő teszi lehetővé a (36) toknak olajjal való megtöltését, úgy hogy a (31) fékkorong állan-5 dóan olajban fut. A (35) tokba (38) rovaték vagy csatorna van vágva (5. ábra), a féknyomásszabályozótól a (11) vezetőszelepnek a lazítótolattyút működtető emelőjéhez vezető (14) vonókötél számára. 10 A (14) kötélhurok és ezen átvezetett (42) csavar segélyével van a féknyomásszabályozónak tokjával összekötve (2. ábra). Ez utóbbin (39) csavar van felerősítve, mely a (41) csuklóban ágyazott (40) rúd hasí-15 tékában csúszik. Ily módon az a kilengés, melyet a nyomásszabályozó leírhat és ezáltal a (14) vonókötél mozgása is határolva van. A kötél vége a (43) emelőhöz van erősítve, mely a hosszhasítékkal ellá-20 tott (44) rúd útján (18—19. ábra) a (13) lábítós emelővel van összekötve: a (44) rúd más részről a (43) emelőn kiképezett (45) csappal kapcsolódik. A vezetőszelep berendezése a 7—16. áb-25 rákból tűnik ki. A vezetőszelep tokja, illetve annak alsó része, (46) csavarok segélyével, a jármű fenekére van csavarolva. A (47) rész tartalmazza az összes CJ^vezeték-csatlakozásokat (11. ábra). 30 Vele szilárdan van összekötve a (48) íolattyútükör, tömítőkorong közbehelyezésével. Közvetlenül a forgó (48) tolattyútükrön fekszik a (49) lazítótolattyú és e fölött az (50) fékezőtolattyú. Ez utóbbi, 35 polygonális csapos kapcsolóberendezés útján, az (51) tengellyel van összekötve, melyre a csuklós (53) rúd útján' a lábítós emelővel összekötött (52) emelőkar van felerősítve (17. ábra). A (12) lábítós emelő 40 tehát az (50) fékező, a (13) lábítós emelő pedig a lazító (49) forgótolattyú mozgatására szolgál. A harangalakú (54) rész zárja el légmentesen a vezetőszelep belsejét az atmoszferikus levegőtől (8. ábra). 45 A harangalakú (54) tokot, a (48) tolattyútiikröt és a szelep (47) alsó részét (56) csavarok tartják össze (10. ábra). A (49) forgó lazítótolattyú szilárdan foglal helyet az üreges (55) tengelyen (8. ábra). A 50 (7 a) csővezetéken át (1. ábra) nyomólevegő áramlik az egyik (6) légtartályból a szeleptokba és az (57) csatorna útján (12. ábra) az (50) fékező tolattyú fölé jut, melyet a (49) lázítótolattyúra szorít. Az >5 (58) csatáromnak (11. ábra) a (24) cső útján (1. ábra) csatlakozása van a mellső kerékfék (25) fékhengereihez, míg az (59) csatorna (11. ábra), a (19) eső útján (1. ábra), a hátsó kerekek (20) fékhengereivel közlekedik. A (60) csatornának (11. 60 ábra), a (21) cső útján, (22) homokszórok kai, a (23) elágazó eső útján pedig a (9) jelző kürttel van csatlakozása. Ha a kocsi nyugalomban van és a fékek lazított állapotban vannak, a vezetősze- 65 lep forgótolattyúi a rajz 16. ábrájában feltüntetett helyzetet foglalják el. A vezetőszelep tokjába a (7a) és (57) csatornák útján beáramló nyomólevegő a (61) csatornán és a lazítótolattyúnak alatta elhe- fo lyezett csatornáján át a (48) tolattyútükörig jut. A nyomólevegő egyúttal a fedeződő (62) és (66), valamint a (64) és (68) csatornákon át is beáramlik. Az (58) csatorna a (49) lazítótolattyú (65) ürege út- 75 ján, az ürös (55) tengely (8. ábra) furatával és ennek révén az atmoszferikus levegővel van összekötve, vagyis a mellső kerék fékje légtelenítve és lazítva van. Ugyanaz áll a hátsó kerékfék tekinteté- 80 ben is, miután az (59) csatorna, a (67) üreg útján, szintén az (55) tengelynek az atmoszferikus levegőhöz vezető furatával közlekedik. Ha a géperejű jármű megindul, akkor 85 a féknyomásszabályozónak a (26) hajtótengelyen elhelyezett (27) karjai (4. ábra) és a rajtuk csuklósan elhelyezett (28) lendítő súlyokat a centrifugális erő, a (30) rúgók hatása ellenében, kifelé röpíti, 90 amikor a (31) korong belső pereméhez simulnak. A lendítő súlyok a (31) korongot csakhamar magukkal viszik; a korong úgyszólván a (28) lendítő súlyok röpítő ereje révén van a (26) tengellyel 95 kapcsolva. Minthogy a (33) féktuskók, enyhe nyomással, a (31) korong külső oldalára támaszkodnak, a korong a féktuskókat is magával viszi, amikor is forgó mozgásukat, a (36) nyúlványok útján, a 100 féknyomás szabályozónak (35) tokjára viszik át. Ez utóbbi tehát forgásba jut, amennyire ezt a (40) rúd hasítéka megengedi (2. ábra). A (35) tok meghúzza a (14) kötelet és mozgását a (43) emelőkarra 105 viszi át (8. ábra), melynek (45) csapja ennél a mozgásnál a (44) rúd hasítékában csúszik. A (43) emelőkar a (11) vezetőszelep üreges (55) tengelyét elforgatja és ily módon a (49) lazítótolattyúnak mozgását 110 megindítja, mely tolattyú a 16. ábra szerinti helyzetből a fékezési készenléti helyzetnek nevezhető, 13. ábra szerinti helyzetbe jut. A fékhengerekkel összekötött (58) és (59) csatornák ekkor a (49) lazító- 115 tolattyúnak (66) és (68) csatornáival fedeződnek. A homokszóróhoz és a jelző kürthöz vezető (60) csatorna a lazítótolattyú-88118