88083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kettős vegyületeknek dimethylzantinekből földalkáliákból és szalycylsavból való előállítására

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. A6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88083. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. . Eljárás kettős vegyületeknek dimethylxanthinekből íöldalkáliából és salicylsavból való előállítására. Knoll & Co. Ludwig-shafen a/Rhein. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 17-ike. A calciumnak és a hozzá hasonlóan ható strontiumnak a szívre és a véredényekre váló hatása felismerése által, — melyek a báriummal ellentétben úgy-5 szólván ártalmatlanok — jelentőséget nyert azon vegyületek előállítása, melyek ezen elemeket a physiologilag hasonlóan ható dimethylxanthinokkal együtt íherápiailag különösen hatékony 10 alakban tartalmazzák. Theobromin-nak pl. calciumhidroxyddal vagy egy ealcium sóval való egyszerű vegyülete mindkét alkotó rész tiszta véredény hatása szempontjából minden 15 további nélkül jó eredményeket szolgáltatna, a veisékre való hatás, azaz a diuresis szempontjából azonban a viszonyok nem ily egyszerűek. A már régóta ismeretes theobromincalcium pl. Gram sze-20 rint (1. therapeutische Monatshefte 1890 12. oldal) mint diureticum nem eléggé megbízhatóan hat. A ealcium diuretikus hatását tárgyaló újabb szakmunkák sem mutattak egyező eredmé-15 nyeket (1. C. Röse München med. Wochenschrift 1917). Hasonlóképen Starkenstein tanár azt találta, hogy a calciumhatás következtében gyakran a vízkiválasztás késése áll elő. (Therap. to Halbmonatshefte 1921, 586. oldal.) Ezek a vegyületek emellett meglehetősen rossz izüek. A fentiek értelmében feladatunkul tűztük ki annak a megvizsgálását, hogy oly különleges calciumsó által, melynek 15 savkomponense maga is therapiai hatásokat fejt ki, a diuretikus hatást, vala mint az ízt lehet-e kedvezően befolyásolni. Számos Összehasonlító kísérlet alapján kitűnt, hogy a salicylsav földalkalisói- 40 val való vegyülettel a jelzett cél tényleg elérhető. A salieylsavas só itt nem a dimethylxanthinbázisok oldhatóságának és felszívóképességének fokozása ál tal hat, — mint ezt mostanáig a theo- 45 bromin- és theophyllinalkali kettőssókról a diuretin-t beleértve eddig feltételezték, — (lásd pl. Therap. Monatshefte 1890, 19. oldal, 5. bekezdés) — hanem a dimethylxanthinnak, földalkaliának és 50 salicylsavnak a vesékre való egyidejű behatása által — körülbelül a Bürgiléle gyógyezerkombináció-elméletnek megfelelően — a diuretikus hatás lényegesen erősíttetik. Kettős sók más savaikkal, 55 pl. a nemrég ismeretessé vált 2 mol, tejsavas mésszel, a diuretikus hatás ezein erősbödését nem mutatják, ami Röse összehasonlító kísérletei alapján is érthető, ki azt találta, hogy a tejsavas 60 mész a diurezist a sorozatos kísérletek átlagában inkább hátráltatja, mint előmozdítja. (Münch. med. Wochenschr. 1917, 313. oldal, 53—55 sorok.) A ealcium- vagy strontramsalicylat 65 ezen új kettős vegyületei vízben eléggé nehezen oldhatók, úgy, hogy a gyomrot kevésbé terhelik, mint a könnyen oldható sóik. Ezáltal a Chem. Zentralblatt 3919. évfolyam III. kötet, 957. oldalának 70 közepén leírt acethylsalicylsavas e áléin innak és theophyllinnel való kettős vegyületétől is különböznek, mely könynyű oldhatósága által ép oly könnyen idéz elő hányást, mint maga a teophyllin. 75 Az a többízben felmerült aggodalom,