88044. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a spácium mintalemeznek betüöntő- és szedőgépekhe való beállítására

— 251 — helyzetben tartandó hogy kisebb magas­ságú betű öntessék. Ez a folyamat az ezen szerkezetű gépeknél szokásos. A jelen találmány szerinti szerkezet az 5 eddigiektől abban különbözik, hogy a ki­lincs úgy van alakítva, hogy támadási helyeinek közepei a mintalap tengelyé­ben fekszenek és így a kilincs nem állít elő oldalnyomást, mely nyomás a rendes 10 betűk öntésénél a részeket elforgathatná és harántnyomásokat hozhatna létre. A (15a) forgáscsap (7. ábra), mely a kilin­cset a (15) továbbítóval összeköti, a min­talapnak majdnem középvonalában fek-15 szik és a mellső (17, 18) támadási helyek közelítőleg a középvonalban fekszenek; a kilincs tehát a mintalemez mozgási irá­nyában csakis tengelyirányú nyomásokat fejti ki. 20 A mintalemezt elsősorban egy (22) le­mez (1. egész 3. ábra) ülésén leszorítja, amennyiben a (22) lemez egy (23) toldata a mintalemez főrészének hasítékába nyú­lik. A pótrészt a (24) födlemez munka-25 helyzetében tartja, mely födlemez a pót­rész (25) lécén túlnyúlik. Ezenkívül ha a pótrész mellső helyzetében van, akkor a (25) léc a jobboldali tuskó egy (26) ha­sítékába lép és pedig a minta üregének 30 közelében, mint azt a 3. és 7. ábrák pon­tozott vonalakkal jelzik. A (25) léc ekkor a pótrészt leszorítva tartja és a betűfém­nek utóbbi alá jutását meggátolja még akkor is, ha a matrica nem volna ezen 35 részre kellőképpen fölhelyezve. Más sza­vakkal, a (25) léc és a hozzátartozó hasí­ték a mintalapnak előretolt pótrészénél meggátolja a mintalapnak az öntőmintá­ban levő fém nyomása által való föleme-40 lését. A mintalaprész hátsó végének vezetésére a (22) és (24) lemezeken kívül a (24) le­mezzel szemben egy (27) lemez van el­rendezve; hogy a mintalap pótrésze a két 45 oldaltuskó közé könnyen beléphessen, ezen mintalaprész hátsó végén a (24) és (27) lemezeknek egymásfelé fordított szé­lei között egy csekély játékköz van ké­pezve, mely a 3. ábrában a valamivel 50 vastagabb (28) vonalak által van feltün­tetve. A mintalemez számára való (29) ütköző (1., 2. és 7. ábra) a minta külső felületén szokásos módon csavarok által van megerősítve és a mintalemeznek a 55 (14) tartó (15) továbbítója előtt fekvő nyílásán nyúlik keresztül, úgy hogy utóbbi mindkét formalemezrészt megál­lítja, miellett azok mellső végei a betű­tuskók mellső felületével egy síkban fek­szenek; a részek ezen helyzetében a min- 60 talaprészek végei az öntőminta üregét teljesen kitöltik és az öntött betű az öntőmintából ki van tolva. Az ide-oda menő (8) haránttuskó a szo­kásos (8a) toldaléköntvénytuskókkal van 65 ellátva (10. ábra), melyek a (3, 4) oldal­tuskók alámetszett része alá nyúlnak. A toldaléköntvénytuskóknak egymásfelé for­dított felületei között a szokásos fúvóka­nyílás és (33) toldalékönt vény tolattyú 70 fekszik (6. ábra), mely a haránttuskóra merőlegesen egy szokásos módon elren­dezett (34) léc által a haránttuskócsatorna fenekén működtetik, mihelyt a haránt­tuskó egy betű öntése után előremegy, 75 hogy a toldaléköntvénytolattyút a tolda­léköntvény kivetése céljából előretolja. A léc a megolvasztott fémnek a (35)-nél (5. ábra) pontozott vonalakkal feltüntetett ülésből az öntőmintába való behatolása 80 számára a fúvókanyílás nagyságát is meghatározza. A fém befecskendezésénél a lécnek a toldaléköntvénytolattyút kellő helyzetebn kell tartania és a haránttuskó mozgásainál a toldaléköntvénytolattyú- 85 nak a fémre a fúvókanyílásban nem sza­bad nyomást kifejtenie. E célból a (34) léc a találmány értelmében nem csak a toldaléköntvény kilökésénél a toldalék­öntvénytolattyú előretolására való szoká- 90 sos (36) ferde felülettel van ellátva, ha­nem még egy második (37) ferde felület­tel is bír, mely a toldaléköntvénytolaty­tyút eltolja, ha ez utóbbi az öntőállásban van, vagyis ha az öntőmintával és minta- 95 lemezzel egy vonalban áll. A (37) ferde felület rövid és így a haránttuskó előre­haladásánál a toldaléköntvénytolattyúra gyakorolt nyomás csaknem pillanatsze­rű leg megszűnik és a toldaléköntvény- t0( tolattyú csak akkor megy ismét előre, ha a fúvókanyílás oldala az öntvénycsap kilökése céljából szabaddá van téve. Egy közbenső helyen a (34) léc a másik olda­lon célszerűen egy további (38) ferde fe- 10E lülettel van felszerelve, mely a toldalék­öntvénytolattyú visszamozgását létesíti, úgy hogy folytonosan a (37) ferde felü­lethez fekszik és a fúvókanyílás megha­tározására kellő helyzetben áll, ha a ré- m szele az öntőhelyzetbe visszatérnek. A (8) haránttuskó (9) sarujával a (3, 4) oldaltuskók mellső felületei és a mellső (2a) határoló darab között mozog (1., 3. és 5. ábra) és a jelen találmány szerinti be- iu rendezésnél a kopás és elforgatás azáltal fog lényegesen csökkenni, hogy a csa­torna úgy van alakítva és a nyomócsava-

Next

/
Thumbnails
Contents