88040. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű kompaund légejektor többszörös ejektor elemekkel és kettős kondensatorral

— 251 — (a) csőtoldat útján szívatjuk ki, mely a mellső ejektor (Al) fokozata számára közös; a hajtó gőz a (b) csőtoldat útján érkezik ezen fokozat ejektoraihoz és miután a 5 levegőt első kompressziónak vetette alá, a megfelelő (Cl) kondenzátorba hatol. Ezt a (Cl) kondenzátort két (Dl, El) csőnyaláb alkotja, amelyeket a hűtővíz egymásután jár át és amelyek az (FI) vá-10 laszfal útján vannak egymástól elválasztva, mely fal a kondenzálandó gőznek rendszeres keringését biztosítja (4., 5. és 7. ábrák). A gőztől megszabadított levegőt (d)-nél 15 gyűjtjük össze és a hátsó (A2) ejektorcsoport segélyével szívjuk ki, melynek hajtógőzét (e)-nél bocsátjuk be. Ez a gőz a munkavégzés után a (C2) kondenzátorban kondenzálódik, mely az első (Cl) kon-20 denzátorhoz hasonló, de nem tartalmaz válaszfalat. A tovaragadott és másodízben komprimált levegő a (g) csőtoldat útján tódul a szabadba. A (Cl, C2) kondenzátorok csőnyalábjait 25 ama víz segélyével hűtjük, mely a (G) főkondenzátor (8. ábra) (L) kiürítő szivatytyújából származik. A vízáram (h)-nál lép be és (i)-nél távozik. Ez a víz a kapcsolt (Cl, C2) kondenzátorokat rendszeres 30 módon járja át és első ízben a (Cl)-ben, az első fokozatot elhagyó gőzzel való érintkezés révén, azután pedig (C2)-ben, a második fokozatból kiáramló gőzzel való érintkezés folytán melegszik fel. 35 (1—7. ábrák). A gőznek a (Cl) és (C2) kondenzátorokban való kondenzálása szintén rendszeres és az ellenáramú elvnek megfelelően megy végbe. Az ejektorokból jövő gőz te-40 hát a leghidegebb víz átjárta nyalábnál érkezik a kondenzátorba: ezért van az elrendezés akként foganatosítva, hogy a mellső (Al) elemi ejektorokból távozó áram a (Cl) kondenzátor belső (Dl) nya-45 lábjának közeibe hatol, míg a hátsó >(A2) elemi ejektorokból távozó áram a (C2) kondenzátor külső csöveihez jut. i(5. és 6. ábrák.) A (Cl)-ben végbemenő kondenzáció tetr-50 mékei a i(G) főkondenzátoirba vezettetnek vissza (8. ábra) és pedig az .(l)-lel jelölt U-alakú cső útján, mely (j)-nél ágazik ki; a (C2)-ben kondenzált gőzt a (k) nyílás útján vezetjük el, mely a (J) víztartály-55 hoz vezető nyomóvezetéknek legalacsonyabb pontjához van kapcsolva. Az elemeknek többszörös alkalmazása lehetővé teszi azt, hogy mihelyt a turbina megindítása megtörtént és a turbina üzemben van, a gőzbebocsátó csapó 6 kat a kompoundejektor egy vagy több eleménél elzárjuk és ezzel gazdaságos fogyasztást biztosítsunk. Megjegyzendő, hogy a kiszivandó levegő mennyisége tényleg a terhelésnek 6 megfelelően és így a pontosan szükséges gőzfogyasztás mértékével csökken. A foganatosított elrendezések másrészt lehetővé teszik a hő teljes visszanyerését, minthogy úgy a hátsó (A2) fokozatból, 7 mint a mellső (Al) [fokozatból kiáramló gőz a kettős (Cl, C2) kondenzátor csövein át történő hőkioserélödés folytán kondenzálódik és a hűtővíz az ezen gőzben lévő hő teljes mennyiségét ragadja magával a 7 (J) víztartály felé. Az egyetlen veszteség az, mely a mellső (Al) fokozatból kiáramló gőz kondenzátumának a (G) főkondenzátorba való visszavezetéséből származik. Ez a veszte- 8 ség azonban jelentéktelen, minthogy az számszerűleg, a mellső fokozatban fogyasztott gőz minden kilogrammjára számítva, a (G) főkondenzátor és az ejektornak közbenső (Cl) kondenzátora kö- 8 zötti hőmérsékletkülönbségnek felel meg és így csak kb. 15 kalóriára rúg. A hátsó (A2) fokozat kibocsátotta gőznek a csöveken való felületi kondenzációja kiküszöböli a kiszívott levegőnek a 9 víztartályok felé való tovaragadtatását és így azon súlyos hátrányokat, amelyek egyébként az ezen tovaragadtatásból a kazánokra nézve származnak. Végül a többszörös elemekkel ellátott 9 kompound ejektor ugyanazt a szolgálatot teszi, mint több egymással párhuzamosan működő szabványos készülék, különösen pedig teljes mértékben biztosítja az igénybevett csoport működését arra az 11 esetre, ha az elemek bármelyikét forszírozott üzemen kívül helyezzük. Ezt az előnyt, mint azt a 8. ábrán látható vázlat mutaitja, egyszerű elrendezéssel érjük el; ez lehetővé teszi a csőháló- 11 zat ama bonyolult voltának elkerülését, amelyhez a szokásos megoldás vezet. A 8. ábrán X—X a gépház szintje. (G) a főkondenzátor, (L) a kiürítő szivattyú, az U-alakú (1) cső a mellső (Cl) konden- 1 zátor kondenz-vizét elvezető cső, (J) a tápvíztartály, (m) a tápvizet visszavezető cső, (n) a hátsó (C2) kondenzátor kondenzációs vizét elvezető cső, (o) a (G) főkondenzátor levegőjének kiszivatására szol- 1 gáló cső, (p) a kettős ,(C1, C2) kondenzátorból kiszívott levegőt kibocsátó cső, (q) pedig a szabadba kivezető cső.