88025. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtató kazán mindennemű folyadék számára
Megjelent 1930. évi december hó 119 -én . M A G Y A R l\ IRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88025. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Elpárologtató kazán mindennemű folyadék számára. Société E. Barbet & Fils & Cie. Páris. A bejelentés napja 1921. éri április hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi január hó 27-ike. A csövekkel bíró elpárologtató készülékeknél érdekünkben állhat az, hogy az elpárologtatást ne a csövekben, hanem más részben létesítsük. Ezen elv már né-5 hányszor alkalmazást talált. íme egy igen egyszerű elrendezés, mely a Société E. Barbet et Fils & Cie cég által 1921 április 8-án bejelentett és 86005. szabadalom tárgyán, erős keringésű el-10 párologtató készülékeken könnyen alkalmazható. Tegyük fel, hogy a folyadék a lievítőcsövekben bizonyos hydrostatikus túlnyomásnak van alávetve; ezáltal a forrási 15 hőmérséklet emelkedni fog. A légköri nyomás és 1 kg-nyi nyomás között minden 0.5 m-nyi vízoszlopnak megfelelő hydrostatikus túlnyomás a forrási hőmérsékletet körülbelül l°-kal emeli, minthogy 10 m víz-20 oszlop mellett, mely 1 kg/cm2 nyomással egyenlő a forrási hőmérséklet 100° helyett 120.5°. Ha tehát az elpárolgatócsövek felső nyílására alkalmas módon 2 m vízoszlop-25 nak megfelelő túlnyomást gyakorolunk, a gőzbuborékok felszállása 100° helyett csak 104°-nál fog megindulni. Az 1. és 2. ábrák függőleges metszetben, illetőleg alaprajzban tüntetik fel ezen elv 80 keresztülvitelét; a 2. ábra a készülék különböző részeinek alkalmas csoportosítását mutatja. Ahelyett, hogy a folyadék keringésének erősségét a fejlődő gőzbuborékok által az 35 (A) készülék csöveiben előidézett „gyöngyözés" tüneményétől várnók, ezen erős keringést a (B) szivattyú segítségével fogjuk elérni. Ezen szivattyúnak nagy óránkénti teljesítőképességgel és egy minimális, pl. 2 m vízoszlopnak megfelelő 40 túlnyomással kell bírnia. A fűtőfelületet úgy kell számítani, hogy a csövekbe felszálló folyadék üzemnyomásának, azaz a separator nyomásának megfelelő forrási hőmérsékletét 2—3°-kal léphesse túl. 45 A 2 méter vízoszlopnak megfelelő túlnyomás következtében gőzbuborékok nem keletkeznek, de túlmelegedés lép fel, mely gőzfejlődést eredményez, amint a folyadék a túlnyomás alól felszabadul. Ezen 50 szükséges hirtelen nyomáscsökkenést a (C) separatorba vezető úton kell létrehozni. Ezen célból az összekötő csőtoldatok karimái közé egy, a közepén (d) furattal ellátott (D) fémdiafragma van helyezve. Amint a folyadék a (d) nyíláson keresztülhaladt, túlnyomását s túlhevítettségét elveszti és a visszatartott gőzképződés megindul. 60 A félköralakú függélyes (E) diafragma (válaszfal), a leszálló folyadékot örvényleni kényszeríti; a leszálló folyadék sebességét azután elveszti és (E) mögött újból felemelkedik, majd a separatort az 65 (M) felszínszabályozóval összekötő csővezetékbe és (N) csaphoz érkezik. A folyadék a separatorból a (B) szivattyúba sülyed le, mely annak 2 m kiegészítő nyomást kölcsönözvén, azt a cső- 70 rendszer alsó részébe visszanyomja. A keringés folytatódik. A (P) csapkulcs az áramlás fojtására szolgál azon esetre, ha a (B) szivattyú túlmagas túlnyomást szolgáltatna. 75 Megjegyezzük, hogy szabályos túlnyomást csak úgy érhetünk el, ha a (B) szi-
