87999. lajstromszámú szabadalom • Önbeálló görgős csapágy

Megjelent 19ttO. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81999. SZÁM. — Ve/1, OSZTÁLY. Önbeálló görgó's csapágy. Aktíebolaget Svenska Kullag-erfabrikeii cég1

Gothenburg*. A bejelentés napja 1920. évi április hó 2-ika. Svédországi elsőbbsége 1919. évi február hó 27-ike. A találmány egyik futógyűrűjén sphárikus futópályával bíró önbeálló görgős csapágyra vonatkozik, melyben a másik futógyűrű futópályájának vagy futó-5 pályáinak sajátos kiképzése ós a görgők sajátos alakja folytán a görgők jól vezettetnek s ferde beállásuk s ez okozta élcelődésük meggátoltatik. A találmány lényegileg abban áll, hogy 10 a sphárikus futópályával összeműködő futópálya és a görgők úgy vannak alakítva s a sphárikus futópályához képest elrendezve, hogy a külső futópályának nyomáseredője és a belső pályának nyo-15 máseredője egymással oly szöget zárnak be, hogy a görgő tengelye irányában ható erő a görgőt állandóan egy, a nem sphárikus futópályát hordógyűrűvel mereven összefüggő támasztó és vezetőkarima felé 20 szorítja. A csatolt rajzok a találmány tárgyának néhány változatát tüntetik fel. 1. ábra egy kétsoros görgős csapágy részleges hosszmetszete, 25 2. ábra pedig ennek részleges oldalnézete. A 3. ábra nagyobb léptékben tüntet fel egy lényegileg az előzővel egyező csapágyat. A 30 4. ábra egy további kétsoros foganatosítási alak hosszmetszete, 5. ábra egy háromsoros görgős csapágy részleges hosszmetszete, míg a 6. és 7. ábrák főleg axiális erők felfogá-35 sára szolgáló kétsoros, illetve egysoros foganatosítási alakok hosszmetszetei. Az 1. és 2. ábrában feltüntetett csapágy egy darabból készült külső (1) futógyűrűje hordja a sphárikus futópályát. A (2) 40 görgők alkotója s sphárikus kiilső futógyűrűhöz simul, míg az ugyancsak egy darabból készült belső (3) futógyűrű futópályáinak alakja szintén a görgőkhöz simul, vagyis az összes futópályák és a görgők alkotója egyenlő görbületi sugárral 45 van létesítve, úgy hogy a görgők és mindkét gyűrű futópályái közt vonalérintkezés áll fenn. Ez azonban a találmány céljának elérésére nem okvetlen szükséges, mert elégséges, ha az egyik futópályán van a 50 görgőnek vonalérintkezése, míg a másik futópályán csak pontérintkezés áll fenn. Annak elérésére, hogy a sphárikus futópályán pontérintkezős, a nem sphárikuson pedig vonalérintkezés létesüljön, a görgők 55 alkotóját kisebb sugárral létesítjük, mint a sphárikus futópálya keresztmetszetének alkotóját, míg a nem sphárikus futópályák ugyanolyan sugarú ívek, mint a görgők alkotójáé. Ha a sphárikus futó- 60 pályán vonalas-, a nem sphárikuson pedig pontérintkezés kívánatos, akkor a görgők alkotóját ugyanakkora sugárral képezzük, mint a sphárikus futópályáét, míg a nem sphárikus futópályák kereszt- 65 metszetei nagyobb sugarú ívek, mint a görgők alkotója. De sőt mindkét futópályán is lehet bizonyos esetekben pontérintkezést létesíteni, mikor is úgy a sphárikus, mint a nem sphárikus futó- 70 pályák keresztmetszetei nagyobb sugaruak, mint a görgők alkotója. Minden esetben azonban a görgőknek a futópályákhoz képest olyan alakkal kell bírniok, hogy a külső pályán fellépő nyo- 75 máseredő és a belső pályán fellépő nyomáseredő egymással szöget zárjanak be, vagyis hogy e két eredő a görgőre azt oldalirányban eltolni igyekvő erőt fejtsen ki. Ezen oldalirányú erő felfogására a 80