87995. lajstromszámú szabadalom • Kettős szegéllyek ellátott kötött árú, különösen harisnya, valamint eljárás a kettős szegély előállítására
Megjelent 1930 . évi december h ó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÚSAG SZABADALMI LEÍRÁS 87995. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Kettős szegéllyel ellátott kötött áru, különösen harisnya, valamint eljárás a kettős szegély előállítására. Scott Róbert Walter magánzó Boston. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 23-ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1915. évi szeptember hó 7-ike. A találmány tárgya színoldalával kifelé fordított, sima áruból álló, kettős szegélylyel ellátott harisnya vagy más kötöttáru, valamint eljárás ezen kettős szegélynek, 5 különösen körkötőgépeken való előállítására. Ismeretesek már színoldalával kifelé fordított, peremszakasszal kezdődő, kettős szegéllyel ellátott harisnyák. Ezeknél a 10 kettős szegélynek a szövet testével való egyesítése célszerűtlen módon oly hurokszakasz vagy -sor segélyével történt, mely a kezdő szél egy részét képezte úgy, hogy az egyesítőszakasz szemeinek szakadása 15 leesőszemek keletkezését vonta maga után. Ezt a hátrányt a találmány szerint azzal kerüljük el, hogy az egyesítőszakasz a kezdőszéltől független. Ha az ily egyesítőszakasz szemei szakadnak, úgy a kettős 20 szegélyben vagy a szövet testében nem keletkeznek leeső szemek. A kettős szegélynek az eddigi eljárás szerinti előállítása több munkafokozatban, oly szegélyezőgépen történt, melynél egyes 25 tűk, pl. minden második tű a többitől függetlenül volt visszahúzható vagy sülyeszthető; az utóbbiak mindegyikéhez egy-egy szegélyező tű tartozott. Már most szilárd peremet létesítettek oly módon, hogy az 80 említett független, második tűsorozat viszszahúzása után a szegélyezőtűket előretolták ós fonalat helyeztek a tűkre, mire a szegélyezőtűket a tűhenger belseje felé visszahúzták és ezután további fonalat he-85 lyeztek a tűkre, mely fonal hurokjai az előbb említett fonal lebuktatásakor felváltva, az utóbbi fölé és alá jutottak. Ennek megtörténtével valamennyi tűn a kettős szegélyhez szükséges hosszúságú tömlőszövetet kötötték. A szegélyrész elkészülte 40 után az első tűsorozatot ismét sülyesztették és a szegélyezőtűket kifelé annyira előretolták, hogy azok a szövetet, melynek színoldala akkor felül volt, oly módon vitték a tűk fölé, hogy ezek, megemelésük al- 45 kalmával, a harmadik huroksornak egy további fonalból alkotott szemein áthatoltak. Már most az első tűsorozatot megemelték és a szegélyezőtűket visszahúzták úgy, hogy a szegély az első tűsorozatra 50 akasztódott. Ekkor e tűk a második hurokszakasz említett fonalát megaragdták, annak szemeit megfordították és ezekből, valamint a tűkön fekvő hurkokból a további kötés alatt kettős szemeket létesítet- 55 tek. Ily módon az egyesítő hurkok a második szakasznak, egyúttal az említett szilárd perembe belépő fonalából képződtek. Iinnek folytán egy vagy több egyesítőszem vagy hurok szakadása maga után vonta IÍO azt. hogy a szilárd peremnek egy része is kibomlott és a leesőszemek a kettős szegélyben továbbszaladtak. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál az egyesítőhurlcokat a szilárd pe- 65 rémtől függetlenül egy későbbi szakasz fonalából képezzük és pedig oly módon, hogy az egyesítő hurkokhoz szánt szemeket fonalhullámok vagy lebegőrészek gyanánt képezzük ós a tűhenger belső oldalán a sze- 70 gélykötés befejeztéig visszatartjuk, majd a tűhenger tűire ráakasztjuk. Ha már most egy vagy több ilyen egyesítőhurok elszakad, úgy ez a szilárd peremet nem befolyásolja és a leesőszemek továbbszaladása 75 nem következik be. A fonal hullámok vagj lebegőrészek képzésére és fogvatartására célszerűen horog-
