87977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ételzsírok, különösen vaj-zsír és disznózsír előállítására

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKggffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87977. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ételzsírok, különösen vajzsír és disznózsír előállítására. Georg Schicht A. G. és Dr. Grftu Adolf vegyész Anssig. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1920. évi április hó 1-je. Az eddig technikailag előállított őtelzsírolk, pl. margarin és mesterséges zsír a természetes ételzsíroktól, pl. vajzsírtól ós disznózsírtól kéimiai összetételük szem-5 pántjából eltérnek. Lehet ugyan különböző zsiradékanyaigok összekeverése által oly ételzsírokat előállítani, amelyek ugyanazon zsírsavakat tartalmazzák, mint egy bizonyos természetes ételzsír, lehet 10 továbbá megfelelő keverékek segélyével vaigy az egyes zsírsavak ugyanazon memtnyiséigviszonyát vagy a zsírnak ugyanazon konzisztenciáját elérni, mint egy bizonyos természetes ételzsírnál, az 15 ilyen zsírkleverék azomban a természetes zsírtól, melynek utánzása szándékoltatott, még mindig jelentékenyen különbözik, amennyiben nem tartalmazza ugyanazon gliceridek keveriéikét, Ajánlották ugyan 20 (lásd a 102539 számú német szabadalmi leírásit) az alaesönyremdű zsírsavak glieeridjeinek, tributirinnek, trikaproninnak stb. a zsírokihoz való hozzáadását, oly célból, hoigy a vajzsírhoz hasonló keverékek 25 állíttasis&inak elő. A természetes vajzsírban azonban az alacsony rendű zsír saviak nem az egyszerű (egysavas) gliceridek alakjában vannak jelen, haneim miagasabbrenidű zsírsavakkal együtt, többsavas 30 trigliceridek alakjában; az alaosonyrendű zsírsavak triglioeiridjei, melyek éleink keserű ízű hígfolyós anyagokat képeznek, szintetikus vajzsír előállítására tehát alkalmatlanok. 35 Ismeretesek már laboratóriumi módszerek többisavas trigliceridek előállítására, ezek egyike, a klórlii drogén segélyével való elestereizós a 107870 számú német szabadalom tárgyát képezi. Ezen módszerek azonban túlságosan körülményesek és 40 költségesek ahhoz, hogy azoknak technikai alkalmazása, csak meg is kiséreltetett volna. Töibbsavas gliceridek, előállítására szolgáló egyszerű technikai eljárás kidolgozása. telhát eddig az ételzsíripar meg- *5 oldatlan feladata volt. Azt találtak már most, hogy mindennemű többsavas gliceridet vagy ilyen gliceridek keverékeit, mimt ahogyan azok a természetes ételzisírokban előfordulnak, 50 az eddig isimert körülimémyes módszerektői teljesen függetlenül egyszerű módon szintetikusan állíthatunk elő. Az eljárás abban áll, hoigy neutrális zsírokat glicerinnel való hevítés útján mono- vagy digli- 55 ceridekké esterezzük át és ezután ezen gliicerideket eigy az eredeti neutrális zsírban neim tartalmazott zsírsavval, vagy ilyen zsírsavak keverékével való elestereziéis segélyéivel többsavas gliceridekké ala- 60 kítjuk át. Ily móidon valamely egységes egysavais trigliceridből kiindulva egységes tjöbbsavas trigliceridet állíthatunk elő; így pl. triisltearinból monostearinon vagy distearinoin keresztül a steiarodi- 65 butirim vaigy a butiro-distearin állítható elő. Hasonlóképen oly neutrális zsiradékot vagy neutrális zsiradékok keverékét, mely több egysavas trigliceridet tartalmaz (de emellett természetesen kevert 70 triglicerideket is szabad tartalmaznia) a mindenkor kiszámított mennyiségű glicerinnel való átestereziés útján több monogliicerid vagy diglicerid, vagy mono- és diglioeridek keverékévé alakíthatjuk át 75 és az így kapott keverékből zsírsavaikkal való eleisterezés segélyével számos többsavas trdglicenid keverékét állíthatjuk