87972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék az oldatokban, amulziókban és suspenziókban lévő illó alkatrészek elgőzőlögtetésére

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87972. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék az oldatokban, emulziókban és suspenziókban lévő illó alkatrészek elgó'zölögtetésére, Rappold & Volk A. G. Augsburg. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 20-ika. Az oldatokban, emulziókban és suspenziókban lévő illó alkatrészek elgőzölögtelésére különböző eljárások és készülékek ismeretesek már, melyeknél a kezelendő 5 folyékony anyagot, zárt térben, szétporlasztják és, a levegőben való lebegése közben, gázalakú elgőzölögtetőközeg hatásának teszik ki, hogy ezzel a kezelt anyagot, az illó alkatrészek részben való elvo-10 násával, besűrítsék vagy, ezek tökéletes elgőzölögtetésóvel, megszárítsák. Szárítóill. elgőzölögtetőközeg gyanánt többnyire forró levegőt használnak, azonban bárminő olyan gáz is alkalmas e célra, mely 15 vízgőzt vagy más elgőzölögtetósi terméket befogadni képes. Minthogy az algőzölögtető folyamat annál könnyebben megy végibe, mennél nagyobb a kezelendő folyékony anyag felszíne, ezért fontos, 20 hoigy az anyagot, az elgőzölögtető folyamat közben, lehetőleg finoman porlasszák szét és folytonosam ebben az állapotban tartsuk meg. A szétporlasztás többnyire vízszintes rétegben történik. 25 Ama mód szerint, melyen az elgőzölögtetőközeg alkalmazást nyer, a legfontosabb ismert eljárások közt, melyek a szétporlasztással való szárítás alapgondolatát megvalósítani igyekeznek, két cso-80 portot lehet megkülönböztetni és pedig olyan eljárásokat, melyek az elgőzölögtetőközeget szög alatt vezetik a szétporlasztott folyékony anyag rétegéhez úgy, hogy az elgőzölögtetés ellenáramban 85 megy végbe ós olyanokat, melyek a kezelendő folyékony anyagot és az elgőzölögtetőközeget két, egymással párhuzamos rétegbe teregetik ki és a két rétegnek többnyire azonos áramlási irányban való vezetések mellett, az elgőzölögtetést to egyenáramban végzik. Az első csoportba tartozó eljárásoknál a szétporlasztott folyékony anyag, a szög alatt belépő elgőzölögtetőközeg íelcsapodása folytán, nem teregettetik jól szét, 45 mindenesetre az elgőzölögtetőközeg áramlása folytán, neim segíttetik elő az, a sziétteregetődéis és így nincs az, anyagnak nagy felszíne. Ellenben az elgőzölögtetőközeg áramának a szétporlasztott fo- 50 lyékony anyag rétegén szögben való áthatolása azzal az előnnyel jár, hogy az egyes folyadékrészeeskék, repülési pályájukon való tovahaladásuk közben, az elgőzölögtetőközegnek mindig új részecskéi- 55 vei jönnek érintkezésbe és hogy ez az áthatolás benső keveredést von maga után úgy, hogy az elgőzölögtetőközeg a lehető legjobban kihasználtatik ós az elgőzölögtetés igen gyorsan megy végbe. 60 A második csoportba tartozó eljárások ellenben azzal az előnnyel járnak, hogy a szétporlasztott anyag kiteregetése az elgőzölögtetőközegnek másképpen irányuló árama által, nem csak akadálytalanul 65 fejlődhetik ki, hanem ennek áramlásával, még szabályozó,an elő is segíttetik. Azáltal ugyanis, hogy az elgőzölögtetőközeg ugyanazon irányban áramlik, mint a szótporlasztott anyag és egyenletes sebes- 70 ségű, a kisebb cseppek /csekélyebb sebessége és repülési távolsága, az elgőzölögtetőközeg áramlása folytán, a nagyobb cseppek nagyobb sebességével és hosszabb repülési pályájával szemben kiegyenlít- 75 tetik. Ily módon a folyadékrészecskéknek nagyobb ós nehezebben száradó cseppekké való újbóli egyesülése meggátoltatik. Az