87969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűzvesszőknek hántolására
Megjelent 1930. évi december hó 15-éu . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87969. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fűzvesszőknek hántolására. Olay Lajos szőlőbirtokos Tokaj. A bejelentés napja 1923. évi január hó 10-ike. A fűzvesszőket eddigelé csakis tavaszszal és ősszel, kb. egy-egy hónapon át akkor hántolhatták, amikor a vesszőkben élénk a nedvkeringés. A vesszőket ekkor kell vágni és friss állapotban kell lehántolni, mert, ha a vesszőket száradni hagyják vagy pedig egyéb időszakban vágják, akkor azokat egyáltalában nem lehet lehántolni, mivel a vesszők héja nem válik el a vesszőtől. A vesszőket tehát eddigelé éppen az időszakban vágták, mikor azok a legnagyobb fejlődésben vannak, ami a vesszőtőkéket annyira megviseli, hogy különösen nemes fűzvesszőtelepek, kéthárom év alatt, teljesen kipusztulnak, de megviseli ez eljárás a vad vesszőtőkéket is. A találmány tárgya oly eljárás és ehhez tartozó berendezés, mely lehetővé teszi, hogy a vesszőket ősszel, levélhullás után, vághassuk, mikor a vessző már teljesen beérett és elérhetővé válik az is, hogy a vágás után bármikor hántolhassuk. Ezáltal egyfelől erősebb, szebb, jobb és tartósabb vesszőket nyerünk, másfelől pedig a vesszőket télen át hántoltathatjuk, mi kor a mezei munkások ráérnek, miáltal a hántolást sokkal csekélyebb költséggel végeztethetjük. Az eljárás lényege abban áll, hogy a vesszők héját behasítjuk, azután pedig a vesszőket hígított sav, előnyösen kénsav behatásának vetjük alá pl. azáltal, hogy a behasított héjú vesszőket, kb. két órán át, hígított kénsavba beáztatjuk. A kénsavval való kezelés folytán a vesszőknek meglazul a héja, úgy hogy az könnyen lehántolható, ill. lehúzható. A hántolást igen megkönnyíti, ha a hígított kénsavban való áztatást megelőzőleg a vesszők héját hosszirányban hasítjuk be, lehető- 40 leg sűrűn egymás mellett, miáltal a veszszük héja keskeny szalagokban könnyen és gyorsan lehúzható. Természetesen, a hígított kénsavval való kezelés után a vesszőket, a kénsav káros utóhatásának 45. kiküszöbölése céljából, lúgoldatba kell áztatni, végül pedig tiszta vízben kell kiáztatni és meg kell szárítani. Mellékelt rajzon a vesszők héjának hosszirányú behasítására, valamint a je- 50 len eljárással kezelt vesszők hántolására szolgáló gépi berendezéseknek egy-egy példaképem kiviteli alakja látható, az 1. ábra a behasított héjú vesszőt a hántológépbe való bevezetésre készen mu- 55. tcitjelj icl 2. ábra a hasítógépet függélyes hosszmetszetben láttatj £lf cl 3. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala szerint, a eo 4. ábra a hasítószerszám keresztmetszetét nagyobb léptékben mutatj B, CLZ 5. ábra a hántológépet függélyes keresztmetszetben szemlélteti, a 6. ábra az 5. ábrához tartozó oldal- 65-nézet, a 7. ábra hegyezőkészüléket mutat, melylyel a vesszők vége, a hántölógépbe való bevezetés céljából, gyorsan meghegyezhető, a 70 8. ábra végül a hegyezőkésnek egy másik kiviteli alakját mutatja. A (b) fűzvesszőket tehát, jelen eljárás szerint, mindenekelőtt számos, hosszirányú (c) hasitokkal (1. ábra) látjuk el, 75 mely hasítékok azonban csakis a vessző héját szabad, hogy átvágják, magát a vesszőt nern szabad, hogy megsértsék.
