87960. lajstromszámú szabadalom • Fényszóró gépkocsikhoz
Megjelent 1930. évi december hó 15-éu . MAGYAR KIRÁLYI jngBE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87960. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Fényszóró gépkocsikhoz. Dr. Lilienfeld Gyula Edgár egryetemi tanár Leipzig-. A bejelentés napja 1924. évi február hó 27-ike. A találmány tárgya kicsiny és olcsó fényszóró, amelynek optikai teljesítménye az eddig ismeretes nagy, költséges fényszórók teljesítményével egyenlő. A találmány értelmében ezen célból villamos izzólámpát olymódon alakítunk át, hogy a fénysugár menetét optikailag alakító alkatrészeket az izzólámpa belsejében rendezzük el. Gyakorlati kísérletekből kitűnt, hogy nagyon kielégítő optikai hatást érhetünk el, ha az izzólámpa üvegburokjának lencse alakot adunk, amelynek egyik (1) felületét az üvegfúvásnál szokásos módon, mintába való fúvás útján megközelítőleg parabolikusan alakítjuk. Az (1) parabolikus felületet belül tükröző bevonattal látjuk el, hogy a fényt jól kihasználhassuk és hogy annak felmelegedését használat közben úgyszólván teljesen elkerüljük, szemben az önmagában csak kívül lehetséges tükröző bevonattal, amelynél a sugarak az üvegen kétszer mennek keresztül és így az felmelegszik. Az előzőkben kiképezett izzólámpánál nincsen szükség a szokásos fémtokra, amellyel egyébként a fényszórókat fel kell szerelni. A üvegburok tükröző bevonattal ellátott hátsó fala ugyanis, minthogy fel nem melegszik, kívülről gumianyagból, gipszből, cementből és másefféléből való fémbevonattal ellátott képlékeny (2) réteggel burkolható és ilymódon ütések ellen megvédhető. A végzett kísérletek továbbá azt mutatták, hogy a használatos fényszórók mellső födőüveglemeze a találmány tárgyát tevő fényszórónál felesleges. Figyelemreméltó módon az izzólámpának a kényelmes előállítás szempontjából elég kicsiny (100— 140 mm) átmérője és a szokásos wattteljesítmény (75 wattig) mellett a mellső, átlátszó (3) üvegfal, amelyen az összegyűjtött fénysugarak keresztülmennek, nem melegszik fel. A (3) üvegfal tehát födetlenül eső ós hó behatásának tehető ki. 45 A mellső (3) üvegfalat csupán tekintettel a parabola (F) gyújtópontja és (V) csúcspontja között levő kicsiny távolságra, amely csak mintegy 30 mm, jelentékenyen nagyobb gyujtóponttávolságra kell ki- 50 domborítani, tehát domborúbbra kell alakítani, mint a lencsealakú üveghurok hátsó parabolikus (1) falát. Az ilymódon kiképezett lámpának tényleg ugyanazon előnyei vannak, mint a 55 nagy, költséges fényszóróknak. A lámpa távolba világító sugárkúpja nagy távolságra hat, mimellett azonban kellő fényszóródása is vain, aminek révén közelben és különösen közepes távolságban az utat tel- 60 jes szélességben megvilágítja, úgyhogy az út áttekinthető anélkül, hogy a fényszóródás előidézése végett különös segédeszközökre, mint például homályos, recés üveglemezekre stb. szükség volna. Ezen segéd- 65 eszközök mellőzése lehetővé teszi, hogy a fényt sokkal jobban kihasználjuk, mint eddig. A kellő fényszóródás nagyrészt azon körülménynek köszönhető, hogy az (5) izzótest nem fekszik mélyen vissza- 70 húzva az (1) vetítőfelületen, mert a vetítőfelületnek tekintettel az (F) gyújtópont és a (V) csúcspont legfeljebb mintegy 30 mm-t tevő távolságára meglehetősen lapos csészealakja van. Az (1) belső tükröző 75 felületnek előnyös szóróképessége van, szemben az üvegen felfekvő ezüstözött felülettel. A találmány tárgyát tevő lámpának további előnye, hogy a fény színét a fehér szín felé eltolja. 80
