87931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek és ötvözetek kezelésére

ratból az 5. ábra nyilai értelmében közvetlenül lépnek át a kürtőbe. A fent ismertetett berendezésben a finomítási művelet pl. következőképpen megy 5 végbe: feltételezzük, hogy a finomítandó olvadt fémtömeg az (1) edényben van s a készülék az 5. ábrabeli helyzetet foglalja el. A (29) szelepet teljesen nyitjuk s a késsülékegységet lebocsátjuk, úgy hogy az 10 olvadék benyomul a (3) edénybe és a (12) üstbe, amíg a felületek egyenlő szintbe nem jutottak. A készülékegységet ezután a (18) szemek révén lerögzítjük s a (26) mótor révén a (23) és (28) kavarókat mű-15 ködésbe hozzuk. A megfelelő reagens oldatát ekkor a (19) fúvókákon át befecskendezzük a (3) edénybe, esetleg olyan nyomással, mely meghaladja a (3) edényben fenntartani szándékolt nyomást. Az 20 oldatot a (3) edénynek a forró olvadékkal érintkező falai azonnal bepárolják, úgy hogy a reagens többé-kevésbbé vízmentesül s gőz keletkezik. Ha a (29) szelepet teljesen nyitva hagy-25 juk, a fém és a vízmentesített reagens a (3) elgőzösítőben maradnak, amelyből a gőz a (29) szelepen át távozik. Ha ellenben a (29) szelepet zárva tartjuk, akkor az elgőzösítőben keletkező gőz-30 nyomás a fémolvadékot a vízmentes reagenssel együtt a (7) csövön keresztül kiszorítja mindaddig, amíg a (3) elgőzösítőben az ömledék szintje a (7) cső alsó vége alá nem sülyedt, úgy hogy ekkor már gőz 35 tud a (7) csövön át kiáramolni. A gőzkiáramláskor a (3) elgőzösítőben a nyomás csökken, úgy hogy a fémolvadék a (9) szelepen át benyomulhat a (3) elgőzösítőbe, ami által a gőz útja elzáratik, úgy 40 hogy a nyomás az elgőzösítőben ismét növekedni fog s az olvadt fém a vízmentes reagenssel újból a (7) csövön keresztül kiszoríttatik. Ilyen módon gyors ütemekben szívatik be a fém az (1) ömlesztőedényből 45 a (9) szelepen át a (3) elgőzösítőbe s onnan vízmentes reagenssel és gőzzel keverten löketik ki a (7) csövön át a (11) edénybe, mindaddig, amíg az elgőzösítőben gőz keletkezik. 50 Fémek finomításánál azonban legtöbbnyire kívánatos, hogy a gőznek a (7) csőben folyó fém és reagens áramával való kiáramlását korlátozzuk vagy teljesen meggátoljuk. Ezen célt a (29) dugattyús 55 szelep révén érhetjük el, melynek segélyével az elgőzösítőben fejlesztett gőz bármely kívánt mennyiségét megszabott időszakokban vezethetjük el. A (29) szelep kellő beállítása révén a (3) elgőzösítőben a vízmentesített reagens és fém 61 szintjének a belső gőznyomástól függő változásait ligy szabályozhatjuk, hogy e szint sohasem sülyedjen olyan mélyre, hogy gőz léphessen ki a (7) csövön keresztül. A (7) eső alsó végét tehát 6! az olvadék állandóan elzárva tartja. A (3) elgőzösítőbe ilyenkor az ömlesztőedényből a fém a (9) szelepen át akkor fog benyomulni, ha a (29) szelep nyílik, ellenben a fém és a reagens a (3) elgőzö- 71 sítőből akkor szoríttatnak a (7) csövön át ki, amikor a (29) szelep lezáródik. Az e közben esetleg keletkező nyomásfölösleg egy fel nem tüntetett biztonsági szelep révén szüntethető meg. 71 A vízmentes reagens a (7) csövön keresztülhaladva bensően érintkezik az egyidejűleg átáramló fémolvadékkal, úgy hogy gyakran a fém a (21) elosztóból való kiléptekor már finomítva van. 8< A (7) cső alsó vége fölé esetleg visszacsapó szelepet szerelhetünk, hogy az olvadékoszlop visszafolyását meggátoljuk. A (11) edényben a fajsúlyok különbsége folytán a fém elválik a reagenstől, mely 81 a (12) üstben lévő fém tetején fog úszni, míg a fém az üstben lesülyedve a (14) syphonon át az (1) ömlesztő edénybe folyik vissza. A (12) üst a (22) nyílás szintjéig álladóan fémmel marad töltve, úgy hogy 9' a fém jól elválasztj cl 'cl reagenst az (1) edény tartalmától. Ha a (11) edény megtelt reagenssel, a reagens a fent ismertetett módon eltávolítható s egyrészt reagensoldatra regene- 9, ráiható, másrészt a fémből kivont alkatrészek visszanyerését teszi lehetővé. Szükség esetén az eljárás folyama alatt a (11) edénybe járulékos szilárd, olvadt vagy gázalakú anyagok táplálhatok ön- n működőén. Szabadalmi igények: 1. Eljárás fertőzményeknek vagy alkatrészeknek fémekből vagy ötvözetekből való elkülönítésére reagensek segélyé- ii vei, melyet az jellemez, hogy az elkülönítést eszközlő reagenst oldat alakjában alkalmazzuk, amely oldatot a fémolvadék melege révén visszük át a reakció foganatosítására alkalmas fizi- l kai állapotba. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a reagensoldatot közvetlen érintkezésbe hozzuk az olvadt fémtömeggel. i 3. Az 1. alatti elj kiviteli módja, me-