87888. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék önmaguktől meg nem induló motorokhoz

— 3 — agyára helyezzük és ezen részeket az (53) gyűrűvel biztosítjuk, mire a (7) fogaskereket a (14) dob (44) nyakára ékeljük, amidőn is a (14') gyűrű szolgál a (7) ke-5 réknek a dobon való rögzítésére. A (7) kerékből, a (14) dobból és az ebbe bezárt részekből álló áttételt ezután a mótorral kötjük össze azáltal, hogy a (16) tengelyt a mellső (2) mótorfej nyílásán 10 átdugjuk, míg a hátsó fejrész (15) csapágyában nyugszik és a (7) kerék a mellső fejrész (9) mélyedésébe kerül, úgy hogy az indítómotor (10) fogaskerekével kapcsolódik. 15 A (16) tengely hátsó végére most a (17) ellenanyát csavarjuk, miáltal az áttétel a mótorral szilárdan össze van szerelve, úgy hogy csak a (11) fedelet kell felerősíteni. 20 Az indítókészülék működési módja a következő: A kellő gyujtókapcsolat létesítése után a rajzban fel nem tüntetett kapcsoló segélyével az (1) indítómotort egy fel nem 25 tüntetett telep, vagy más áramforrás ;';ramkörébe kapcsoljuk. Az indítómotor a (10) fogaskerék segélyével a (7) fogaskereket, ez utóbbi pedig a (14) dob (44) nyakát forgatja. A dob viszont a (16) át-30 tételi tengelyt a dob hátsó részén lévő (18) lemez útján forgatja. Mivel a (36) anyából, (28) kerékből és a (31, 30) dobból, valamint a bezárt (43) rúgóból álló áttételi egység tehetetlen-85 sége jelentékeny, a (16) tengely gyors forgása nem terjed át azonnal az áttételre, hanem a (16) tengely a (36) anyában forog anélkül, hogy ez utóbbi a forgást követné. Az anya tehát a (33) csavarorsón 40 előre csavarodik és a (43) rúgót előre szorítja, miáltal ez a (28) kereket a (29) fogasgyűrű felé nyomja, miközben a 144) nyak szolgál vezeték és támasz gyanánt. Ha a (28) fogaskerék a (29) fogkoszorú-45 val kapcsolatba jutott, az áttétel (34) válla a hajtódob (49) vállába ütközik, úgy hogy a (28) kerék tovább nem tolódhatik el. Mivel a (30) dob hosszirányú mozgásá-50 nak végére jutott ós az indítandó mótor a dob forgását gátolja, úgy a dobba ékelt (36) anya nem foroghat, tehát tovább mozog előre a (38) hasítékokba, miáltal a (43) rúgót addig nyomja össze, míg kari-55 mája a hasítékok végén lévő (39) vállakat eléri. Az anya most nem mozoghat tovább előre, miért is a (16) tengellyel kell forognia és forgását a (30, 31) dob révén a (28) kerékre viszi át, úgy hogy a robbanó-motor megindíttatik. 60 Amint az indítandó mótor saját erejéből fut, a (29) fogaskerék a (28) fogaskereket oly sebességgel forgatja, hogy a (30) dob révén forgatott (36) anya a (16) tengelynél gyorsabban forog és ennek 65 (33) csavarmenetére addig csavarodik fel, míg a (42) karimához ütközik, de ezután is a csavarmenetre csavarodik fel, mialatt a dobot és a (28) fogaskereket meneszti és ez utóbbit ismét nyugalmi 70 állásába hozza, ill. a (29) fogkoszorúból kikapcsolja. Ha a (28) fogaskerék fogai a (29) fogkoszorú homloklapjába ütköznének, ahelyett, hogy a foghézagokba csúsznának, 75 úgy a (30) dob axiális mozgása megszűnik, mielőtt a (34) vállak a (49) vállakba ütköznének. Mivel ekkor a (36) anya forgását a kerék megakasztása gátolja, az anya a tengelyen axiálisan eltolódik és a 80 (43) rúgót összenyomja. A gyakorlat azt mutatta, hogy az összenyomott rúgó az anyát nagyobb erővel nyomja a (33) menet felé, mint a (28) fogaskerék fogait a (29) fogkoszorú fogai felé. Habár az anya 85 még meglehetősen távol van a (38) hasítékok végeitől, a rúgó nyomása oly erősen ékeli a (33) csavarmenetre, hogy axiális mozgása megszűnik. Ha az anya a 2. ábrában feltüntetett helyzetet elérte, úgy 90 a tengellyel együtt kezd forogni. Már egy kis forgás elegendő, hogy a (28) fogaskerék fogai a kellő kapcsolási helyzetbe jussanak, mire a (43) rúgó nyomása a fogaskereket a (29) fogkoszorúval teljes 95 kapcsolatba hozza. Ekkor a (28) fogaskerék további forgása ós az anyának a dob által való elforgatása meggátoltatik, az anya ismét axiálisan mozog, míg a (38) hasítékok (39) végét eléri, mire a dob is- 100 mét a tengellyel kénytelen forogni és a működés a fent leírt módon megy végbe. A találmány szerinti indítószerkezetnél továbbá a (28) fogaskerék az indítandó mótor indításakor nem mozoghat válta- 105 kozva előre és hátra, ami az eddigi indítószerkezeteknél gyakran előfordult. A találmány szerint ezt aránylag hosszú (38) hasítékok alkalmazásával érjük el, amelyekbe az anya orrai kapaszkodnak. A 110 (28) fogaskeréknek említett ide-odamozgását az idézi elő, hogy ha az indítókészülék az indítandó motort megindítja, ez utóbbi lendítőkerekének forgássebessége egy kö-