87875. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés a meleg elvezetésére szigetelő anyagba beöntőtt tekercsrendszerekből

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87875. SZÁM. — VŰ/g. OSZTÁLY. Elrendezés a meleg elvezetésére szigetelő anyagba beöntött tekercsrendszerekből. Pfiffher Emil igazgató Mels. A bejelentés napja 1924. évi március hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi április hó 3-ika. Ismeretes, hogy transf o r m át o r oknak, vagy hasonló készülékeknek nagy feszültség alatt álló tekercsei az általánosan használatos olajszigetelés helyett szige-5 telőanyagba való beágyazás által is szigetelhetek. A használatos önthető szigetelőanyagoknak szilárd állapotban lényegesen nagyobb a szigetelő képességük, mint a 10 transformátorolajoké és ennek következtében a osévék, tehát az egész transforooiátor kisebb szigetelőközökkel, tehát kisebb méretekben készíthető. Ezzel szemben az önthető szigetelőanya-15 gok hátránya, hogy rossz melegvezetők és így meg nem engedhető lokális felmelegedések keletkeznek, amelyek a tekercsszigetelést szétroncsolják. A találmány tárgyát képező elrendezés 20 e hátrány kiküszöbölését lehetségessé teszi, miáltal iaz ily önthető masszák mint az olajjal egyenértékű szigetelő anyagok alkalmazhatók. Az elrendezés alapelve abban áll, hogy 35 az öntő anyagot kizárólag a villamos szigetelés céljára alkalmazzuk, a meleg elvezetése végett viszont külön jóhővezető utakat képezünk ki. Jó hővezető testek általában jó villamos vezetők is. Hogy a B0 villamos szigetelés jósága e melegvezetők beépítése által ne szenvedjen, úgy ez utóbbiakat lehetőleg a villamos mező aequipontentiális felületei mentén rendezzük el. Az elrendezés legegyszerűbb esete, ha 36 a itmnsforimátor, illetőleg cséve valamely szigetelő burkolatba van beépítve, mert ez esetben az aequipotentiális felületek a burkolat köpenyét metszik és a melegvezető utakat a köpenyig vezethetjük. 10 Az 1. ós 1b. ábrában a (k) vasmagon elrendezett több sorosan kapcsolt (sl, s2, s3, s4, s5) résztekercsekből álló nagyfeszültségű tekercsrendszer van feltüntetve, amely az (i) szigetelő burkolatba van beépítve. 45 A villamos mező aequipotentiális .felületei a tekercs tengelyére közelítőleg merőlegesen állanak. A tekercsben keletkező melegnek a szigetelőburkolat ,falára való átvezetés céljára a jó vezető anyagból, pl. 50 rézből készült (1) lemezek szolgálnak, amelyek az (sl, ,s2) stb. résztekercsek között vannak elrendezve. A réz hővezetőképessége a kiöntő massza hővezetőképességének 1000—2000-szerese. Ha tehát .az (l) 55 lemezek vastagsága a két-két lemez közötti térben levő szigetelőréteg magasságának egy huszad része, ,úgy az elrendezés következtében a melegelvezetés 50—100-szorosra emelkedik, vagyis a meleget 60 majdnem kizárólag az (1) lemezek vezetik el. A kiöintőmassza tehát egyedül az aequipotentiális felületek közötti villamos szigetelésre szolgál. Az 1. ábrában a vasmag is aequipoten- 65 tiális felületet képez. A vasmagban keletkezett meleg elvezetése céljából ezen aequipotentiális felület a (h) szárnyakkal megnövelhető, miáltal a melegnek a köpeny falához való átvezetése hatályo- 70 sabbá válik. Nem tartozik a találmány lényegéhez, hogy a hűttendő készülék valamely burkolatban legyen elzárva. Mindenesetre azonban ily elrendezés mellett igen előnyös 75 melegelvezetési viszonyok állanak elő. Az utóbb említett elrendezés létesítése feltételezi, hogy a villamos mező aequipotentiális felületei valamely szellőzött térbe torkoljanak. 80