87871. lajstromszámú szabadalom • Készülék a bőrnek az állatról való lenyúzására

Meg-jelent 1931. évi .január hó 2-án. MAGYAR KÍEÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 87872. SZÁM. — XII d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nyersvasnak és acélnak nagyolvasztóban való termelésére. A árts Jacobus Gerardus Dongeu. A bejelentés napja 1924 é"vi március hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi május hó 8-ika. A jelen találmány tárgya eljárás ér­ceknek és vastartalmú hulladékoknak magasíkemeneében nyersvassá való fel­dolgozására- Az ezidőszerint gyakorolt i 5 nagyolvasztó eljárás különböző hátrá­nyokkal bír. Minthogy ugyanis a kok­szot és ércet adagonként rétegesen táp­lálják a nagyolvasztóba, keveredésük, kü­! Ionosén a kemence alsó részében (a láng­] io medencében) csak igen tökéletlen. Emel­; lett a darabos érc általában csak felüle­| tesen, vagyis külsején van a szénoxyd hatásának alávetve, ami különösen az i olyan izzón agglomerált és zsugorított jl5 érceknél hátrányos, amilyenek a nagy-I olvasztóban magában is rendszerint ke-i letkeznek az 1200—1300°-os hőmérséköve­zetben. Ennek folytán az érc reduíkálat­lan oxydjai és oxyduljai a forró nyu-20 ga«ztóövezetben a meddővel és az ada­lékokkal salakozódnak vagy zsugorodnak össze. Ennek az összezsugorított vagy el­salakozott ércnek redukciója nehezen megy végbe, úgy, hogy a redukció főleg .,25 már a salakfürdőben történik. A nem kí­; vánatos fertőzmények, mint réz, arzén, stb. eközben az érccel együtt maradnak. A vasat (túlnyomó) részben az oldott szén segélyével kell tehát többé-kevésbé 80 nehezen redukálható vegyületeitől visz­szan:»"erni. \ A jelenlegi nagyolvasztó eljárásnál te-i hát a redukció túlnyomó része aránylag igen kis terjedelmű térben és kedvezőt-55 len feltételek melleit, t. i. az olvadékban megy végbe, amelyben a reakciók egy olyan sorozata folyik le, melyek folyó,> ' halmazállapotú anyagban nem fémes vasból, hanem a vas egy oxydjából in­dulnak ki. Ezen kedvezőtlen körűimé- 40 nyek folytán nemcsak a termelt nyers­vas minősége tökéletlen, hanem a koksz­fogyasztás is rendkívül nagy, mert a re­dukciónál főleg szilárd szén hat s e köz­ben szénoxyd, ill. szénkarbid keletkezik. 4,5 Egy további hátrány abban áll, hogy a szokásos nagyolvasztóban az összes re­dukciói olyamatok fölösleges mennyiségű szén jelenlétében mennek végbe, mely a keletkező szénsavat újból közvetlenül re- 50 dukálja, annál inkább, mert a nagyol­vasztó átlaghőmérséke 1000° fölött van, amely hőfokon a szénsav már nem ál­landó. Ezen hátrányokat küszöböli ki a ta- 55 lálmány tárgyát képező eljárás. Már ajánlották ugyan elektromos nagy­olvasztók adagoló szerkezetét egy az akna torkába lógó, aránylag rövid csonk­kal kiképezni, úgy, hogy a tüzelőt a 60 csonkon belül, az ércet pedig a tüzelő­től elkülönítve, a csonk körüli gyűrűs övezetbe lehessen adagolni, úgy, hogy e két anyag a rövid csonk mentén egymás­tól elkülönítve süly ed jen lefelé oly cél- 55 ból, hogy a kemence felső részében u. n. hidegkokszolás menjen végbe. Ezzel el­lentétben a jelen eljárás lényege a követ­kezőkben áll: Az érc az esetleges adalékokkal a tüze- 70 lőtől elkülönítve vezettetik lefelé a nagy­olvasztóban egész a nyugasztóig. A nyu­gasztóból felemelkedő gázok eközben az érceket túlnyomórészt primar szén jelen­léte nélkül szárazon redukálják, míg a 75 tüzelő elkülönítve frakcionált destilláción és kokszoláson megy át. Ezen állapot­ban jutnak már most az érc és a tüzelő

Next

/
Thumbnails
Contents