87866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium elektrolitikus finomítására

— 6 — feltételek mellett alumínium oldatik ki az anódötvözetből s olvadt állapotban választatik le a kathodfémre. Ezt mindaddig folytatjuk, amíg a kívánt mennyiségű 5 alumíniumot az anódból kivonva a kathodára leválasztottuk. Ezután a felső fémréteg egy részét eltávolítjuk s az elszegényedett anódötvözetet a (40) nyíláson át lecsapoljuk s friss anódötvözetet 10 táplálunk olvadt állapotban tetszés szerinti módon, célszerűen úgy, hogy a fürdőn úszó finomított fém e közben ne fertőztessék. E célra jól használhatunk egy széntölcsért, melyet előhevítés után any-15 nyira süly észtünk a cellába, hogy majdnem elérje a feneket, melyet az áramkörből előzetesen kiiktattunk. A bemártáskor a tölcsérbe került finomított fémet kikanalazzuk s ezután beöntjük a friss 20 anódféniet. Ekkor a tölcsért kiemeljük s a íinomílást folytathatjuk. A friss anódötvözetet célszerű olyan mennyiségben adagolni, hogy a fürdő és a felső fémréteg annyira emeltessenek meg, hogy 25 utóbbinak felülete ugyanazon szintbe jusson, mint amelyben a leesapolás előtt volt. Ezen műveleteket szükség szerint időnkint megismételhetjük, anélkül, hogy az egyébként folytonos menetű íinomítási 30 műveletet számottevő módon kellene megszakítani. E fürdő nagyobb sűrűsége dacára a fürdőnek egy része kapilláris hatás folytán az olvadt alumínium és a szilárd kö-35 rülvevő kéreg érintkezési felülete mentén felszívódik ós az alumínium felületére kerül, amelyen olyan vékony réteget képez, hogy ennek súlya nem képes a folyós alumínium felületi feszültségét legyőzni. 40 E réteg ennek folytán az alumínium egész felületét bevonja s minthogy a levegő erős hűtőhatásának van kitéve, megfagyva borítókérget fog képezni, mint ez pl. a 9. ábrán (58) jelzéssel van 45 feltüntetve. Ezen folyamat addig folytatódik, amíg a kéreg oly vastag nem lesz, hogy (a megfelelően fokozódó hőszigetelés folytán) a kéreg alsó felületének hőmérséke eléri a fürdő olvadáspontját. 50 Ha a kéreg ezen vastagságot elérte, a kapilláris hatás folytán ezentúl felkerülő telítetlen fürdőanyag folyós állapotban gyűlhet össze a kéreg alatt s végül anynyira szaporodhat, hogy az aluminiu-55 mon keresztül le tud sülyedni. Ha tehát a fürdőt timfölddel telítetlen állapotban tartjuk, a fedőkéreg egy bizonyos vastagságig fog növekedni s ezután további gyarapodása megszűnt. Ha ellenben a fürdőt telítődni s ezáltal fagypontját 60 emelkedni hagyjuk, a kéreg alsó felülete alá kerülő folyékony fürdő legalább részben meg fog merevedni s a kéreg vastagságát tovább fogja növelni. Ezen hatás, ha nem akadályozzuk meg, végered- 65 ményben esetleg a fürdő nagy részét az alumínium fölé juttatná és a felső kéreghez tapasztaná. Ezzel egyidejűleg hasonló módon vastagodna a cella oldalain képezett kéreg vagy bélés, úgy hogy 70 végeredményben a fürdő többé-kevésbbé teljesen megmerevedne. Emellett, ha a fürdő timföldtartalma túlságosan nagy, a fürdő és a kathod között, vagy a fürdő és az anód között, vagy mindkét helyen 75 kisebb-nagyobb kiterjedésű kéreg képződnék, mely legtöbbnyire a cella béléséhez nő hozzá ós polc módjára nyúlik befelé. Az ilyen kéreg a később részletezendő okokból általában hátrányos. Ezen 80 okokból a finomítás szabályos foganatosításánál kívánatos a fürdőt telítetlen állapotban tartani. A fent ismertetett módon az alurnini imiréteg fölött képezett kéreg a cella 85 felső részének hőveszteségeit csökkentő alkalmas hőszigetelést képez, úgy hogy fémből, vagy tűzálló téglából stb. készült cellafedél általában felesleges és elhagyható, mivel a fedél használatával kap- 90 csolatos hátrányokat és nehézségeket is elkerüljük. E kéreg a már említett módon nátriumot köt meg s ezáltal a fürdő timföldtartalmát fokozza, de az ilyen módon a fürdőből elszabaduló nátrium 95 mennyisége csökkenthető, ha a fürdőben az aluminiumíluoridot a megengedett legnagyobb mennyiségben alkalmazzuk. A hőszigetelő fedőkérget nemcsak a korábban részletezett módon, hanem az- 10 által is létesíthetjük, hogy rövidesen az aluminiuinrétegnek a cellába való töltése után a réteg felső felületére egy réteg finoman elosztott timföldet, szenet, magnéziát vagy más alkalmas poralakú 10 anyagot hintünk. Ezen finoman porított anyagréteget az alulról felszívódó fürdő csakhamar átnedvesíti és összehegeszti. E fedőkéreg hőszigetelő hatását tovább fokozhatjuk azáltal, hogy képződése után n alkalmas poralakú anyagot szórunk rá, úgy liogy a kérget a por lepi el, mely likacsos állapotánál fogva kitűnő hőszigetelő. A felső kéreg összehegedése után f elszórt ezen járulékos hőszigetelő anyag 11 mái' nem sül össze s ezért megtartja likacsosságát. Ilyen anyag gyanánt általában a porított fürdőanyagot legjobb hasz-