87834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kézifegyverek töltényeinek önműködő előállítására szolgáló gépeken a lazán beillesztett maggal (lövedékkel) bíró töltényeknek önműködő kiválasztására
Megjelent 1931. évi . január hó 15 -é n . MAGYAi; KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87834. SZÁM. — XlX/c. OSZTÁLY. Berendezés kézifegyverek töltényeinek önműködő előállítására szolgáló gépeken a lazán beillesztett maggal (lövedékkel) bíró töltényeknek önműködő kiválasztására. Terner János főszerelő Bad-Fischau. A bejelentés napja 1916. évi november hó 21-ike. Kézi lőfegyverek töltényeinek önműködő előállítására szolgáló gépeknél a magnak vagy lövedéknek a robbanóanyaggal megtöltött hüvelybe való be-5 helyezése mint ismeretes, fel- és alámozgatott rúgók hatása ellenében tengelyirányban eltolható kölyűlt segélyével történik, melyek egy végükön alkalmazott, tengelyirányú mélyedésükkel az alatta 10 levő hüvelynek lövedéke fölé nyúlnak és a lövedéket kellő mélységben a hüvelybe betolják. A magalaknak megfelelően alakított és külső végén a felső hüvely vég behúzásának megfelelően kiszélesített 15 kölyűmélyedésnek mélysége az ismert gépeknél oly nagy, mint amily hosszban behelyezett állapotában a magnak a hüvelynek válla felett ki kell állania. Ebből az a hátrány adódik, hogy a magot minden 20 esetben ugyanabban a mértékben toljuk be a hüvelybe, tekintet nélkül arra, vájjon a mag a hüvelyben már szilárdan ül-e vagy sem. Minthogy a töltényeket a magnak behelyezése után már csak arra 25 nézve vizsgálják, hogy hosszuk helyes-e és pedig olyképpen, hogy a töltényeket egy sablon fölött vezetik el, melynek kivágása a töltény körvonalainak megfelel, de valamivel rövidebb, mint a töltény, 30 ennek folytán azok a hibásaknak tekintendő töltények, melyeknek magja lazán ül a hüvelyben, a jó töltényekkel együtt hagyják el a gépet. Ez az ismert gépeknek oly hátránya, mely az ily töltényekkel 85 ellátott csapatoknak harcértékét csökkenti, mivel a laza maggal bíró töltények a beállított lőtávolságra hatástalanok. A jelen találmány célja, hogy ezt a hátrányt megszüntessük anélkül, hogy a gépnek szerkezetén lényeges változtatást 40 kéne eszközölnünk, vagy a géphez valamilyen új készüléket csatolnunk. A találmány abból a megfigyelésből indul ki, hogy a lövedékek túlbő hüvelyekbe mélyebbre tolhatók be, mint oly hüvelyekbe, íö melyeknek nyílása a lövedék keresztmetszetének pontosan megfelel és melyeknél már a hüvelynek behúzott része a magnak betolását a megfelelő normális mélységbe határolja. Ha tehát az ismert gé- 50 peltnek behelyező készülékénél oly berendezést létesítünk, hogy lazán ülő lövedékek mélyebben tolatnak be, mint a normálisak, akkor a laza maggal bíró tölténynek hossza kisebb, mint a jó tölté- 55 nyéké, úgy hogy a vizsgáló sablon nyílásán áthullanak és így a jó töltényektől különválasztatnak. Jelen berendezésnek lényege abban áll, hogy a kolyűmélyedésnek mélysége az eo ismert szerkezetekkel szemben kisebb, mint az a hossz, amellyel a mag behelyezett állapotában a hüvelynek válla fölött kiáll. Ebben az esetben a kölyűnek lefelé való mozgását a hüvelynek válla már nem gg határolja és így a kölyű vékonyabb magokat mélyebbre tol be a hüvelybe, mint normális vastagságúakat. A mélyedésnek kisebbítésére elegendő, ha a (b) kölyűnek már meglevő (a) mélye- 70 désébe, mint ahogy azt a mellékelt rajznak 2. ábrája mutatja, egy (c) betétet helyezünk be, mely a mélyedést megfelelő darabban kitölti. Normális (g) magoknál a kölyű természetesen nagyobb távolság- 75 ban áll a hüvelynek felső széle felett, mint a szokásos kölyűknél, melyek az 1. ábrán vannak feltüntetve. Túlvékony
