87780. lajstromszámú szabadalom • Futósúlyberendezés önműködő rovátkabeállítással
Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87780. SZÁM. — vn/f. OSZTÁLY. Futósúlyberendezés önműködő rovátka beállítással. Schember Kornél igazgató Atzgersdorf és Joksch Rudolf százados Pragr-Karolinenthal. A bejelentés napja 1920. évi május hó 8-ika. Ausztriai elsőbbsége 1919. évi julius hó 1-je. Az eddigi szerkezetű futósúlyos mérlegkaroknál pontos mérés elérése céljából okvetlenül szükséges, hogy a futósúly testével szilárdan vagy függélyes irány-5 ban rugalmasan összekötött rovátkakés, mellyel a futósúlyt az egyensúlynak megfelelő beosztásra (rovátkára) beállítjuk, kézzel pontosan ezen rovátkába helyeztessék. A mérlegelés pontossága tehát 10 a mérő egyén lelkiismeretes voltától és gondosságától függ, és emellett bizonyos időszükséglethez van kötve. A találmány oly futósúlyberendezésre vonatkozik, mely a pontos mérést és en-15 nek időtartamát a mérlegelő egyén figyelmétől függetlenné teszi és a legkisebb időszükségletre korlátozza. Ezt azáltal érjük el, hogy az egyensúly létrehozására való futósúlyt nem közvetlenül kéz-20 zel, hanem egy a mérleg szabad játékát nem zavaró továbbítóval közelítőleg azon rovátkához toljuk, mely az egyensúlyi helyzetnek megfelel, mire a futósúly önsúlyánál fogva vagy riigóhatás alatt ön-25 működőén ezen rovátkába illeszkedik. A rajzon példaképpen ily futósúlyberendezés két kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra keretszerűen kiképezett 80 futósúlyos (1) mérlegkart mutatnak, mely (2) forgástengelyével a (4) csészeágyban van ágyazva és a mérendő súlyt a (3) teherélen veszi fel. A futósúlyos mérlegkar alsó keretrésze felső szélén rovátkolt 85 és görgőszerűen kiképezett (5) futósúlyt liord, melynek mindkét oldalon kiálló (6) tengelye a (7) továbbító alsó villás végébe nyúlik. A (6) tengely a villákban kellő játéktérrel rendelkezik, hogy a mérlegkaron levő futósúly játéka telje- 40 sen szabad legyen. A (7) továbbító a mérlegállványnak a futósúlyos mérlegkartól teljesen különválasztott beosztott (9) vezetőrúdján tolható el. A példaképpen rugalmas fogó gyanánt kiképezett (8) csap- 45 panó segélyével a (7) továbbítót a (9) vezetőrúd beosztásán rögzíthetjük. A (9) vezetőrúdon a rovátkák egymásközti távolságai egyenlők ós megfelelnek az (1) íutósúlyos mérlegkaron levő beosztás ro- 50 vátkáinak. A mérlegelés ezen fuitósúlybeTendezésnél következőleg megy végbe. Mihelyt a (3) teherélre ható teher mérlegelendő, a (7) továbbító (8) fogóját megfogjuk ós a 55 futósúlyos mérlegkar külső vége felé toljuk, amennyiben a (8) csappantyút a (9) rúdon gyengén rúgózva csúsztatjuk. Eközben a továbbító az (5) futósúlyt magával viszi, mely a futósúlyos mérlegkar egyik 60 rovátkájától a másikig gördül, míg az egyensúlyi helyzetnek megfelelő rovátkába jut. Közben a (7) továbbító rugalmas (8) csappantyúja is elérte a megfelelő rovátkát és ott eleresztjük. 65 Ezáltal az (5) futósúly és a (7) továbbító minden érintkezése megszűnik és így a futósúlyos mérlegkar szabadon lenghet. Az 1. ábrán a futósúlyos mérlegkar harmadik rovátkájába rajzolt 70 három kör a futósúlynak a rovátkába való önműködő begördülését jelzi. A futósúlynak mérlegelés után a futósiilybeosztás nullpontjára való visszavitele a továbbító segélyével ugyanúgy tönténik, 75 mint a mérlegelésnél. Hengeres futósúly