87768. lajstromszámú szabadalom • Építőjáték-elemek

Megjelent 1931. évi február hó 188-án. i-MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87768. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. ÉpítŐj áték- elemek. Leplus Paul R. mérnök Páris. A bejelentés napja 1920. évi julius hó 12-ike. A jelen találmány épitőjáték-elemekre vonatkozik, amelyek a gyermekek részére különböző mintájú kis szerkezetek építését teszi lehetővé. 5 A találmány szerint mindegyik elem derékszögű hasáb alakjával bíró oly tömbökből áll, amelyek legalább egyik oldalukon két lépcsőfok alakjában kiképezett nyúlvánnyal vannak ellátva, 10 amelyek a tömb szélességének egy részére terjednek ki, mimellett a nagyobb mértékben kinyúló lépcsőfok a hasábalakú tömb egyik szomszédos oldallapjával egy síkban van, míg a másik lép-15 csőfok az illető felület szélességének, melyből kiáll, a közepén foglal helyet és oly mértékben nyúl ki ezen felületből, mely kisebb az első sorban említett lépcsőfok kinyúlásának felénél. 20 Ha két ily elemet egymás mellé helyezünk, akkor, minthogy azoknak lépcsős nyúlványai felváltva vannak elhelyezve, úgy, hogy mindegyik elemnek hosszabbik lépcsőfoka a másik elem hasábalakú tör-25 zséhez szorul, a rövidebb lépcsőfokok között üres tér marad meg, amelyen öszszekötő rudat illeszthetünk át. A mellékelt rajzokon a találmány szerinti elemeknek néhány példaképpeni fo-30 ganatosítási alakja és azoknak néhány alkalmazási példája van feltüntetve. Az 1. ábra egy falrészletet mutat részben függélyes metszetben és részben távlati ábrázolásban. A 35 2. ábra egy másik, oldalfallal, ajtónyílással és válaszfalkereszteződéssel bíró falrészletet szemléltet felülnézetben. A 3. ábra az egyik elemnek nagyobbléptékű távlati képe. A 4. ábra ugyanezen elemnek végnézete. 40 Az 5—7. ábrák a találmány tárgyának egy módosított alakját tüntetik fel, ahol is az 5. ábra egy sarokelemet, a 6. ábra pedig egy tetszőleges közbenső 45 elemet mutat távlati ábrázolásban, mig a 7. ábra egy falrészlet vízszintes metszete. Az 1—4. ábrák szerinti foganatosítási alaknál mindegyik elem derékszögű négy- 50 szögű hasáb alakjával bíró tömbből áll, melynek (a, a', c, c') alapfelülete van, ahol is a hasáb oldalainak legalább egyike, pl. a (c, c') oldal a két lépcsőfok alakjában kiképezett (c', b, i, j, k, 1) nyúl- 55 vánnyal van ellátva, mimellett a (c\ b, i, j) lépcsőfok a tömb (a, c') felületével egy síkban van, míg a (j, k, 1) lépcsőfok a (c, c') felület közepén foglal helyet és az előbbi lépcsőfok (b, c') kinyúlásának 60 felénél kisebb (k, 1) kinyúlással bír. Ha két elemet egymás mellé helyezzünk, úgy, hogy az egyiknek hosszabbik (c\ b, i, j) lépcsőfoka a másik elem hasábalakii törzsének (a, a') felületéhez 65 szoruljon, akkor a rövidebb lépcsőfokok közöít a íj, k, f, g) ürös tér marad meg, amelyen összekötő rudat, pl. a (p) rudat illeszthetjük át (1. ábra). Az egyes elemeket két egymással szem- 70 ben fekvő oldalon láthatjuk el egymáshoz hasonló nyúlványokkal és pedig egyfelől (c' b)-nél és másfelől (a', d)-nél, ahol is u hosszabb lépcsőfokok egymással átlóirányban szemben fekszenek. 75 A nyúlványokat azonban a hasábalakii tömb ugyanazon felületének egy-egy oldalra kinyúló meghosszabbításai gyanánt