87752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vacuumtőzeg előállítására
Megjelent 1931. évi február hó 167 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87752. SZÁM. — n/a. OSZTÁLY. Eljárás vacuumtőzeg előállítására. Varga Sándor mérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 17-ike. A manapság forgalomba kerülő úgynevezett légszáraz tőzeg még mindig 25—• 30%, esetleg még több nedvességet tartalmaz és ezen magas víztartalmánál fogva 5 legfeljebb 3200—3500 caloria kifejtésére képes, míg a teljesen vízmentes tőzeg 4600—5000 caloria hőértékű is lehet. A légszárító berendezések rossz hatásfoka miatt aránytalanul sok tőzeget kellene el-10 égetni, hogy a fejlődő meleggel a megmaradó tőzegből a vizet kihajthassuk és éppen ezért a szárításnak ez a módja nem bizonyult gazdaságosnak és nem is alkalmazzák. Általában a tőzegtermelő-iparban 15 mostanáig az a felfogás uralkodik, hogy a tőzeget mesterséges szárítás által nem lehet víztartalmától gazdaságosan megfosztani. Ezen uralkodó felfogással szemben a jelen leírásomban ismertetek egy 20 szárítási eljárást, amely lehetővé teszi, hogy újabb tőzegmennyiség feláldozása nélkül a tőzeget víztartalmától tökéletesen megszabadítsuk. Eljárásom lényege a következő: Mint 25 ismeretes, minden szénbányában a kitei'melt szénmennyiségnek átlag 10—12%-át a saját üzem fenntartására, a bányagépek mozgatására fordítják. Körülbelül ugyanezen arányszám vonatkozik a tőzegterme-80 lésre is, azaz a kitermelt tőzegnek átlag 10—12%-át gőzkazán alatt égetik el, hogy a kitermelő gépeket, préseket és szállító eszközöket üzemben tarthassák. Ámde a gőzgép a melegnek legfeljebb csak 10%-át 85 képes mechanikai munka alakjában értékesíteni, míg az elégetésnél keletkezett hő 90%-a részint a füstgázokkal, legnagyobb részt azonban a fáradtgőzzel a levegőbe távozik. Minthogy a gőzgépből a fáradt-40 gőz úgyis a levegőbe megyen, önként kínálkozik a lehetőség, hogy ezt a gőzmenynyiséget vízzé lekondensáljuk és a felszabaduló meleggel a tőzegben lévő vizet el párologtassuk és azt engedjük a levegőbe. Tehát ezzel az eljárással nem csinálunk 45 egyebet, mint a levegőbe kerülő gőzt egyszerűen kicseréljük. Ezen műveletet a következőképen lehet végrehajtani: A tőzegtermelő telepen egy központi erőfejlesztő telepet létesítünk, ahol az energiát a gőz- 50 kazánok alatt elégetendő tőzegből nyerjük és gőzgép által meghajtott dynamóval elektromos áramot fejlesztünk. A kitermelésnél használatos gépeket elektromos árammal tartjuk üzemben. A már előző- 55 leg sajtolással avagy légszárítás által víztartalmának nagyobb részétől megfosztott tőzeget egy nagy befogadó képességű tartányba rakjuk, amely vaslemezből, avagy vasbetonból is készülhet, csak az a lénye- 60 ges, hogy a vacuumot kibírja. A tartány felül töltőnyílással, alul pedig egy megfelelő nagyságú kiürítő nyílással van ellátva. A nyílásokat légmentesen záró ajtók fedik. A tartányban belül egy cső- 65 rendszerből készült megfelelő nagyságú gőzfűtőtest van elhelyezve, amely a gőzgép fáradtgőz vezetékével áll összeköttetésben. A gőzgépből távozó fáradtgőz a tartányban elhelyezett gőzfűtőtestbe nyo- 70 mul és ennek segítségével a tartányban lévő tőzeget egy bizonyos hőfokra felmelegíti, miközben a fáradtgőz maga vízzé kondenzálódik. Hogy a tőzegből a víz elpárologhasson, a tartányt egy légszivaty- 75 tyú segítségével vacuum alá helyezzük, miáltal a víz forrása a vacuum nagyságának megfelelő alacsonyabb hőfokon törté nik és így lehetségessé válik, hogy a tőzegben lévő víz már 50—60° C között gőz SO
