87746. lajstromszámú szabadalom • Szögmérték
szolgáló jelek kopás vagy használat foly- Ezen vonalak egyik végét a kis (a) lyukián felismerhetetlenné váljanak; ezek a kai, a másik végét a kis (g") lyukkal jelöljelek mindig, még a legrosszabb viszo- hetjük meg; ez utóbbit azonban el is nyoknál is, megkülönböztethetőek ma- hagyhatjuk ós a vonalat (o)-nál egészen a 60 5 radnak. szögmérték szárának széléig húzhatjuk. A találmány további jellemzője abban Az (o-p) és (m-sa) vonalak és a vonali áll, hogy a szögmértéken oly eszközöket éle állttal alkotott: szegek tényleg egyenalkalmazunk, melyek a szokásos sokszö- lőek az illető sokszögek - féliszögének meggek sarokszögeit mutatják. Ezen célt az felelő szögigei, Ez a (d, e, f, g, h, 1) lyuk- 65 10 1. ábra szerint úgy ér jük el, hogy a szög- sórokrá is vonatkozik. Hogy pl. egy nyolcmértékben lyukak ferde sorát képezzük szög helyes szögét felvigyük, a munkiaki, mim ellett célszerűen a sokszög oldal- darabon az (o>) és az (a) vagy az (o) és a számáit a minden sorban megjelenő lyuk- (p) pontot megjelöljük, ezután a szögszámmal mutatjuk. íigy pl. háromszög mértéket megfordítjuk, úgy hogy az (o-a) 7C 15 számára három lyukat használunk, mint vagy az (o-p) vonial a® (ö-x) irányt veszi ez pl. (d)-nél látható; ötszöghöz, amint fel. Az (a-o-x) szög ekkor a nyolcszög he(f)-nél jelöltük, öt lyukat képeztünk ki, a. lyes szögét alkotja. Az (a-q-y) szög hahatszögnél hat lyuk van (g)-nél stb. To- sonló módon a hatszög helyes szögét, stb. vábbá még egy négy (e) lyukból álló sort Ha lyuksorokat használunk, úgy mint 75 20 alkalmazunk, mely a vonatozó élével 45° a z i. ábrán látható, akkor a szög két szászöget zár be, oly célból, hogy egy négy- r áit úgy lehet gyorsan felvinni, hogy irónzet átlóját vagy 45°-os sarkalati szöget heggyel a munkadlarabiot a végső nyílásoállapíthassunk meg. kon keresztül megjelöljük ós ezután a Hogy a különböző szögeiket még jobban szögmórtéket éle körül átbillentjük, úgy 8C 25 meg lehessen különböztetni, valamint hogy másik lapja érinti a munkadarabot, azon sokszög oldalszámánalt megadására, mire ebben az új helyzetben jelöljük a melynek megfelelnek, mindegyili lyuksort munkadarabot a végső lyukon keresztül, a hozzátartozó, a mértékbeosztáson látható szám mellett alkalmazzuk. így pl. ft 30 hat lyukból álló (g) sor, amely egy hatszög szögét jelzi, a (6) számjegytől indul ki; a hét lyukból álló (h) sor, mely a hót- i. szög szöget jelzi, a (7) számjegynél kezdődik. A nyolc lyukból álló (i) sor, mely 35 a nyolcszög szögét adja meg, a mérce (8) számjegyétől indul ki, stb. Az egyetlen kivételt a háromszög alkotja, melynek három (d) lyuka az (1) osztásvonal'tól kezdődő sorban fekszik, 2. íO hogy a többi lyuksorral való zavart elkerüljük. A 3. ábrán még egy további kivitelt szemléltetünk, mely szerint a különböző sokszögek szögét megállapíthatjuk és 45 egymástól megkülönböztethet jük. Ezen elrendezésnél célszerűen a szögmérték hoszszabb (A') szárán, pl. csákozással a különböző sokszögek körvonalait jelöljük meg 3. és ezen sokszögek mindegyikének egy-egy 50 oldalait a szár egész szélességén végig megrajzoljuk, úgy hogy a vonalozó élével a helyes szöget zárja be. A 3. ábrán a (k) hatszög és az (1) nyolcszög van feltüntetve. A hatszög egyik 55 oldala az (m-n) vonallá, a nyolcszögé pedig a (p-o) vonallá van meghosszabbítva. 4. Szabadalmi igények; Szögfmérték, azáltal jellemezve, hogy 8£ annak mértékbeoszitással ellátott egyik sík lapja a lépték bizonyos osztásainál egy sor lyukcsoporttal van ellátva és hogy az egyes lyukcsoportoknál a lyukaik száma a lépték egyik végétől a 9( máisik felé növekszik. Az 1. igényben védett szögmérték foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lépték egy-egy mértékegységének megfelelő mindegyik osztással sza- gj bályos sokszög szögének jelzésére szolgáló eszközök vannak kombinálva, mimellett a sokszög oldalainak szánna a léptéken az illető osztás helyzetével megegyezik. K Az 1. igényben védett szögméirték foganatosítási alakja, jellemezve két egyenes párhuzamos oldaléllel, valamint egy sor lyukkal, amelyek a mérőeszköz szárának szélességén keresztben ha- l( ladva, az oldalélekkel oly ferde szöget alkotnak, mely egy szabályos sokszög szegével bizonyos viszonyban áll. Az 1. igényben védett szögimérték foga-
