87741. lajstromszámú szabadalom • Antennaelrendezés vezetékeknek, különösen nagyfeszültségű vezetékeknek befolyásolására
Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87741. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Antennaelrendezés vezetékeknek, különösen nagyfeszültségű vezetékeknek befolyásolására. Dr. Erich F. Huth G. m. 1b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1921. évi október hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi november hó 2-ika. Mindennemű vezsetékek befolyásolására, különösen pedig elektromos hullámok átvitelére szolgáló nagy feszültségű vezetékeknél (távírás és telefonia) rendszerint 5 drótalakú antennákat használnak, melyek megfelelő hosszban a befolyásolandó vezetékekkel párhuzamosan vannak kifeszítve. Ha egy ilyen vezetékben nagyobb feszültség uralkodik, akkor előfordulhat, 10 hogy a vezeték feszültsége az. antennába lép át és a küldő- vagy felvevőkészüléket veszélyezteti. De még abban az esetben is, lia a vezetékben nemi uralkodik különösen nagy feszültség, fennforog annak a ve-15 szél .ve, hogy bárminő okból a vezetékben túlfeszültségek lépnek fel, melyek a vezetékkel kapcsolt felvevő- vagy küldőkészülékeket veszélyeztethetik. Ilyen túlfeszültségek elleni védelem céljából ismere-20 tes földelt villámhárító kötelek alkalmazása, de ilyenek sem alkalmasak arra, hogy a vezeték mentén haladó hullámot eléggé gyorsan csillapítsák, vagy levezessék. A szabadvezetékek biztosítására 25 használt egyéb szerkezeteik is oly lomhán működnek, hogy a felvevő- és küldőkészülékek megsérülése fordulhat elő és ezért gondoskodni kell oly rendszabályokról, melyek ezt meggátolják. 80 A találmány célja oly antennarendszer létesítése, mely a vezetékkel induktív kapcsolásban állva saját kiképzése folytán meggátolja a veszélyes feszültségeknek a rezgési körbe1 , illetve a küldő- és> 85 felvevő készülékekbe való átlépését. A találmány tehát abban áll, hogy maga az antennarendszer úgy van kiképezve, hogy a földelést elbírja anélkül, hogy a vezeték felé irányuló, vagy a vezetéktől az antennára menő befolyásolást meggá- 40 tolná. A mellékelt rajzon a találmányt képező elrendezésnek több fognatosítási alakja van feltüntetve. Az (1) vezetékkel (1. ábra) párhuzamo- 45 san két (a) és (b) antennadrót van kifeszítve, melyek egy-egy (s) és (t) kapcsolócsévén át a közös (o) semeleges ponthoz vannak vezetve; ez a pont az (e) földdel van összekötve. Az (s) és (t) kapesolócsé 50 vekkel az (r) kapcsolócséve van kapcsolva, mely egy rezgő körhöz (lendítőkerékszitakör, anódakör, vezérlőkör) tartozik, mely kör egy felvevőnek vagy küldőnek vagy mindkettőnek részét képezi. A 55 küldésnél vagy felvevésnél az (s) és (t) csévék egymást az (r) csévére gyakorolt hatás tekintetében támogatják és a felvett teljesítményt a rezgő körbe viszik át vagy ebből a teljesítményt felveszik. Ha 60 az antennába túlfeszültség lép, akkor az az antenna semleges pontján minden nehézség nélkül a földbe vezettetik. A készülék kezelőjének veszélyeztetése ezáltal meg van akadályozva. 65 A két (a) és (b) antennát már most arra használhatjuk, hogy egy és ugyanazon vezetéket (fázist) vagy ugyanazt a yeiziotiékköteget befolyásolják. Ebben az esetben az (a) és (b) antennarészeket úgy 70 kell befolyásolni, hogy mindkettőben egyidejűleg a legmagasabb és legalacsonyabb feszültség, illetve a legnagyobb és legkisebb áram lépjen fel, ha a két antenna a földelési pontnak ugyanazon oldalán fek- 75 szik. Ha azonban az antennák úgy vannak elrendezve, hogy az egyik antenna rész az egyik irányban a vezetékkel pár-