87726. lajstromszámú szabadalom • Kettős levélboríték

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87726. SZÁM. — XIII/cl. OSZTÁLY. Kettős levélboríték. Roth Jakab kereskedő Budapest. I. pótszabadalom a 86435. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi augusztus hó 30-ika. Jelen találmány tárgya, a 86435. sz. szabadalommal védett kettős borítéknak további kiviteli alakjai, melyeknél az a lényeg, hogy olyan kettős borítékok-5 nál, melyeknél az egyik borítéknak zárócsíkja a másik borítéknak zárócsíkja alatt a másik borítékba belenyúlik, az alsó zárócsík könnyen kihúzható legyen egyszerűen azáltal, hogy a két borí-10 tékot hátlapjukkal egymás felé forgatjuk, vagyis elválasztó vonaluk, vagy csíkjuk mentén behajlítjuk. Ez azért előnyös, mert a két boríték még szétválasztásuk előtt nyitva áll és így könnyebben megtölthető. 15 A találmány szerint ezt a célt azáltal érjük el, hogy a kettős borítéknak azt a borítékját, melynek zárócsíkja a másik borítékba belenyúlik, valamivel keskenyebbre készítjük, mint a másik borítékot, 20 vagy pedig azáltal, hogy annak a borítéknak hátlapján, amelybe az, egyik zárócsík belenyúlik, a két borítéknak összeérő két sarkából kiinduló, ferdén befelé irányuló bevágásokat vagy ezek helyett könnyen 25 beszakítható gyengítéseket, pl. perforációkat alkalmazunk. Készíthető továbbá a kettős boríték úgy is, hogy a kitűzött cél elérésére mindkét módot alkalmazzuk, vagyis az egyik borítékot valamivel kes-30 kenyebbre készítjük, mint a másikat és azonkívül a szélesebb borítékon a ferde bevágásokat vagy gyengítéseket is alkalmazzuk. A belül fekvő zárócsíknak kihúzását az-35 által is elősegíthetjük, hogy azt nem szögletesen, hanem lekerekítve képezzük ki és lehetőleg keskenyre szabjuk, vagyis csak oly szélesre, mint amennyire a boríték leragasztásához okvetlen szükséges. A csatolt rajz a pótszabadalom tárgyát 40 képező kettős levélborítéknak három példalcénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a borítékot kifejtett állapotban mutatja. A 2. ábra az egyik kiviteli alaknak felül- Í5 nézete, a 3. ábra metszet a 2. ábrának A—B vonala szerint és a 4. ábra a behajlított nyitott kettős borítéknak hosszmetszete, az 50 5. ábra a másik kiviteli alaknak alulnézete, a 6. ábra pedig ugyanezen borítéknak hosszmetszete, behajlított nyitott, állapotban, végül a 55 7. ábra a harmadik kiviteli alaknak alulnézete. A kettős boríték itt is két (a) és (b) hátlapból, a (c, d) fedőlapokból, az (e, f) zárócsíkokból és a (g, h) oldalcsíkokból áll. A 60 két (a) és (b) hátlap a perforált vagy más módon gyengített (k) vonal mentén csatlakozik egymáshoz. Kész borítéknál a célszerűen legömbölyített és lehetőleg keskeny (f) zárócsík az 55 (e) zárócsík alatt az (a) hátlap és (c) fedőlap között fekszik. A találmány szerint az 1—4. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (b, d) boríték valamivel keskenyebb, mint az (a, c) bori- 70 téli. Ennek következtében, ha a két borítékot a (k) vonal mentén a 4. ábrán látható módon behajlítjuk, az (f) zárócsík a papírosnak merevségénél fogva s mert szélei