87719. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső és berendezés Röntgencsövek üzembentartására

— 3 -tartány falazatát elérje és hogy ezáltal a cső hatásának szabályosságát hátrányosan befolyásolja. Az izzókathóda (10) és (11) hozzávezető huzalai a (12) üvegcsőbe 5 vannak beolvasztva, mely a fémtartány falazatával légtömítően van összeolvasztva. A pl. wolframból való (9) izzókathódát a pl. molybdaenből való (16) támaszt ékok hordják, melyek viszont a szi-0 getelő anyagból, pl. üvegből, porcellánból vagy efféléből való (15) gyűrűn vannak megerősítve. Az antikathódát a fémtartánytól nagy feszültségnek ellenállani képes szigetelés szigeteli el. 5 Az izzókathóda által kiküldött kathódsugarak az antikathódát a fémtartány falazatának sajátságos alakja és az antikathódának ezen falazathoz viszonyított elrendezése következtében felületének csak 0 kis részén érhetik. Az antikathóda hűtése alkalmas módon eszközölhető. Az izzókathóda és a fémtartány közötti feszültség-különbséget illetően az 1. ábrá-5 val kapcsolatosan elmondottak érvényesek. Ha az izzókathóda wolframból való izzószálból áll, néhány, pl. (5) Volt-nyi negatív feszültségkülönbség elégséges 0 annak megakadályozására, hogy az izzó kathóda által kiküldött elektronok a fém falazatot érjék. Megjegyezzük még, hogy az izzókathóda számára való két hozzávezető huzalnak a 5 fémtartánytól való elszigetelése nem feltétlenül szükséges. Az egyik hozzávezető huzalt vezetőileg vagy ellenálláson át közvetlenül is összeköthetjük a fémtartány falazatával, amikor is csak a másik D hozzávezető huzalt vezetjük ki a csőből elszigetelten. Ennek hátránya azonban, hogy az izzókathóda és a fémtartány közötti feszültségkülönbség nem szabályozba tó. D A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az antikathóda és a fémtartány kiképzése és egymáshoz viszonyított elrendezése újból eltérő. Ezen foganatosítási alaknál a (21) fémtartány falazatán a (22) ) fém fed ő van rögzítve, amelyben kis nyílást képezünk ki. A csúcsban végződő (20) antikathóda ezen nyíláshoz képest oljf módon van elrendezve, hogy az antikathóda csúcsa kismértékben benyúl a j tartányba, amelyben az izzókathóda foglal helyet. A kathódsugarak ezen foganatosítási alaknál is az antikathódát felületének csak kis részén érhetik. A fémtartány feszültségének az izzókathódához képest és ennek folytán az antikathodáhoa 60 képest való szabályozása által az antikathódának a kathódsugarak által érendő felületi része változtatható. A 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (23) fémtartány a ferdén elrendezett 65-(24) fémlemezzel van ellátva, amelyben a (33) nyílás van kiképezve. Ezen nyílással szemben foglal helyet a (25) antikathóda, mely a fémtartánytól a (27) szigetelő anyag által el van szigetelve. A létesített 70-Röntgensugarak a (26) ablakon át jutnak ki, mely a 2. ábrán feltüntett cső ablakához hasonlóan van kiképezve. A (28) izzókathódát a fémtartánytól a (29) üvegsüveg szigeteli el, az izzókathó- 75 dát pedig oly telep táplálja, mellyel sorban a (31) szabályozó ellenállás van kapcsolva. A (32) ellenálás, mely, amennyiben ez kívántatnék, szabályozhatóan képezhető ki, arra szolgál, hogy a fémtar- 80 tánynak az izzószál összes pontjaihoz képest csekély negatív potentiális különbséget adjon. A 4. ábrán feltüntetett berendezésnél az antikathóda szorosan a nyílás mögött van 85 a fóintartányban elrendezve. A kathódsugarak az antikathódát csakis ezen nyíláson érhetik úgy, hogy ezen esetben is teljesítve van azon feltétel, hogy a Röntgensugarak létesítésére az antikathóda fe- 90 lületének csak kis része használtatik. Az antikathóda tetszőleges alkalmas anyagból, pl. molybdaenből, wolframból vagy efféléből állhat. Az 5. ábrán feltüntetett foganatosítási 95 alaknál, mely lényegileg megegyezik a 4. ábrán látható foganatosítási alakkal, a (38) izzószál és a (39) ablak a (37) antikathódához viszonyítva a 2. ábrán feltüntetett cső elrendezésével azonos módon van 100 elrendezve. A találmány szerinti Röntgencső üzembentartására vonatkozóan még megjegyezzük, liogy, ámbár elégséges a fémtartány kapcsolása oly negatív feszültségre, 105 mely az izzókathódára kapcsolt feszültséghez viszonyítva csak kicsiny, ezen feszültség nagyobb is lehet anélkül, hogy ezáltal a cső hatása szempontjából lényeges hátrányok adódnának. 110 A fémtartány számára előállítási anyag gyanánt használható, pl. réz-, vagy vas-és a főmtartánynak a cső üvegrószeivel való légtömítő összeköttetésére platinagyűrű alkalmazható. Ezen célra előnyösen 115 krómvasgyűrűt is használhatunk, hacsak a krónvas összetétele olyan, hogy hőkitágulási együtthatója megfelel az üveg hő-