87707. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny cellável ellátott elektromos biztonsági berendezés főleg hajóknak csatornákon vagy tengerszorosokon való áthaladásának önműködő jelzésére

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KÍRÁLTI jKnjfL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87707. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Fényérzékeny cellával ellátott elektromos biztonsági berendezés főleg hajóknak csatornákon vagy tengerszorosokon való áthaladásának önműködő jelzésére. Müller Dagobert mérnök Siisak és dr. Thirring János egyetemi tanár Wien. A bejelentés napja 1923. évi október hó 31-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi november hó 11-ike. Ismeretesek már fényérzékeny cellával ellátott elektromos biztonsági berendezések, melyek azon alapulnak, hogy a biztosítandó tér harántirányában, fény-5 érzékeny cellát 'befolyásoló fénysugarat vezetünk. Ha valamely személy vagy tárgy ezen a fénysugáron áthalad, akkor a fényérzékeny cella elsötétül és valamely riasztó- vagy jelzőkészülékkel ellá-10 tott relaist működtethet. Az ilyfajta berendezések, melyeknél a cellán átfolyó egyenáramnak a cella árnyékba helyezésnél fellépő változását relais zárására használják fel, a következő 15 hátrányt mutatják. Minthogy a fényforrás és a fényérzékeny cella közötti tetemes távolságoknál (ha pl. arról van szó, hogy hajóknak csatornákon vagy tengerszorosokon való átjárását kell el-20 lenőriznünk) nem szabad nagy fényerősségekkel számolnunk, már csekély áramingadozásokra reagáló rendkívül érzékeny relaist kell alkalmaznunk. Minthogy azonban fényérzékeny cellák -25 nál az áram kifáradási jelenségek, továbbá spontán ellenállásingadozások és a cella avulása következtében, idővel, állandó megvilágításnál is változik, a relais, igen finom beállításnál még akkor 30 is reagál, ha valamely tárgy közbelépése nem szakítja meg a fénysugarat, vagy pedig durvább beállításnál egyáltalában nem reagál. A jelen találmány célja ezeknek a hát-85 rányoknak kiküszöbölése. A találmány azon a tényen alapszik, hogy a hangfrekvenciával intermittáló fényforrás által előidézett, periodikus ellenállás-ingadozások, kifáradás nélkül, órákon át tarthatnak és a megvilágítás megszakí- ^Q tásánál gyakorlatilag tétlenségmentesen tűnnek el. A találmány szerint ezen okból a fényforrás intenzitását bizonyos, célszerűen az akusztikailag észlelhető frekvenciák (hangfrekvenciák) körzetén 45 belül fekvő frekvenciával változtatjuk, ami pl. forgó ellenzővel, vagy elektromos fényforrás esetén váltakozó áram alkalmazásával, vagy acetylén-íényszóró esetén König-féle tokkal létesíthető. Ilyfajta 50 fényforrástól megvilágított, fényérzékeny cellában synchron, periodikus ellenállásingadozások gerjesztetnek, úgy, hogy egyenáramú feszültségnek a cellára való rákapcsolásánál a frekvenciával bíró, pul- 55 sáló egyenáramot kapunk. Ennek a pulisáló egyenáramnak konstans részét már most, transformátorok vagy hangerősítők útján, kiküszöböljük és többékevésbbé sinusgörbe szerint lefolyó vál- 60 takozó áramot szitálunk ki, melynek jelenlétét, illetve eltűnését a kívánt hatás létesítésére használjuk fel. Ez a találmány szerint úgy történik, hogy a váltakozó áram, valamely alkalmas eszköz, 65 pl. audion útján történő, esetleges többszörös erősbítés után, egyenirányúvá tétetik és állandó áramú relaist tart nyitva. Az intermittáló fénysugár megszakításánál a cellában folyó áram tény- 70 leges egyenáram lesz, a kiszitált váltóáram és vele együtt a relaisnek erősbített, utólag ismét egyenirányúvá tett állandó árama ismét eltűnik és az ál-