87706. lajstromszámú szabadalom • Irányjelző vasuti jelzőkészülékei számára

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87706. SZÁM. — Vu/3. OSZTÁLY. Irányjelző vasúti elágazások jelzőkészülékei számára. Monard Alfréd mérnök Páris. A bejelentés napja 1920. évi február hó 13-ika. Franciaországi elsőbbsége 1917. évi november hó 21-ike. Jelen találmány tárgya készülék vasúti elágazások irányjelzőinek működtetésére, mely lehetővé teszi, hogy az összes jelzések, melyek eddigelé ily esetben használ-5 tattak, egyetlen egységes jelzőkészülékre redukáltassanak és hogy ezen egységes jelzőkészülék az elágazásból kiinduló öszszes útirányokat jelzi. Ezt az eredményt azáltal érjük el, hogy 10 egy tokban az irányokat jelző táblácskákat csoportosítjuk, mely táblácskák száma egyenlő a jelzendő útirányok számával. A táblácskák lapjaikkal egymásmelleit vannak elrendezve és rendesen horgok ál-15 tal egy e célból készült tokban tartatnak. Egy adott útirány jelzése céljából a megfelelő táblácskát tartó horgot egy elektromágnes kikapcsolja, melynek áramköre záratik, amidőn az illető táblácskán levő 20 az útirányt jelző szám vagy egyéb jel láthatóvá válik. A következő leírás kapcsolatban a példaképpen adott rajzzal a találmány egy gyakorlati kiviteli alakjára vonatko-25 zik. Az 1. ábra a készülék metszete a táblácskákkal párhuzamos síkkal. A 2. ábra metszet az 1. ábra Y—Y vonala szerint. 30 A rajzon feltüntetett irányjelző egy (109) védőtokban van elhelyezve, melye? a (110) burkolat vesz körül. A tok bej»ejében a (111) táblácskák vannak elrendezve, melyek az útirányokat jelző i'el-35 iratokat vagy számokat tartalmazzák és a (112) tengely körül lengethetők. A táblácskák a (112) tengelyen lazán ülnek és rendesen a tok belsejében a kétágú (118) horog által tartatnak. A horgok egyik 40 ága egy megfelelő (114) elektromágnes mozgó armatúráját képezi. Végül egy a (112) tengelyre ékelt (115) emelőtartó a táblácskákat nyugalmi helyzetében tartja és a jelzőkészülék elzárásánál a táblácskák visszaállítására szolgál. A (115) í5 emelőtartót a (116) emeltyű segélyéve] vezéreljük, mely emeltyűt viszont a (118) mozgatórúd segélyével működtetjük. Ha a (114) elektromágnesek egyikén áramot bocsátunk keresztül, akkor a meg- 50 felelő (113) horog armatúráját magához vonzza, mire a horog a hozzátartozó (111) táblácskát szabaddá teszi, miközben a húzószerv, mely a jelzőkészülék nyitását vezérli a (116) emeltyűt kilendíti, mely 55 viszont a (115) tartóléoet mozgatja. Az így felszabadított táblácska a (112) tengely körül kilengve követi a (115) léc mozgását és így a készülék tokján kívül függélyes helyzetben megjelenik. Ebben 60 a pillanatban az áram a (114) elektromágnesben megszakad és a (113) horog visszaesik, amennyiben armatúráját egy (117) rúgó eredeti helyzetébe visszamozgatta. 65 A zárás céljából a (116) emeltyű ellenkező értelemben állítandó vissza, mire a (115) tartóléc a kilendült táblácskát, vagy ha esetleg több táblácska hozatott működésbe az összes kilendült táblácskákat 70 visszamozgatja, mire ezek visszatérő mozgásuk végén megfelelő horgaik által újból megfogatnak. A (116) emeltyű működtetésének megkönnyítése céljából utóbbit egy ellensúly- 75 lyal láthatjuk el, mely a táblácskát a tokba vissza emelheti; ily módon, ha a vezérlőszervek valamelyike elszakadna, az ellensúly a jelzőkészüléket mindenkor önműködően elzárja. 80