87704. lajstromszámú szabadalom • Hűtőburkos fényszóró

_ 2 — melegedhetik, különösem, midőn a készü­lék huzamosabb ideig használatban áll, a burkot folyadékkeringésre alkalmassá ké­pezhetjük ki, sőt szükség esetén víz he-5 lyett jobb hőnyelő, lehetőleg színtelen, vi­zes oldatokat, így pl. K%-os rézvasszulfát­oldatot használhatunk. A fentemlített előnyöknek egy részét még abban az esetben is elérjük, ha a bur-10 kot nem úgy képezzük ki, hogy a tükör alkotja az optikai, hátsó falat, vagyis, ha azt csupán két sík üveglappal határoljuk, mimellett a találmány lényegét, buroknak a fényforrás és a tükör között 15 való elrendezését még mindig megtartjuk. A találmány tárgya továbbá egy mozgó­fénykép-vetítési célokra alkalmas fény­szóró, mely egyúttal a fentiekben leírt, hűtőiburkos fényszórónak továbbképzése. 20 A találmány értelmében mozgófénykép­vetítési célokra, hogy a fényforrásból jövő sugárnyalábnak a végtelenségben fekvő pontbani éles képét kapjuk, a tükörrend­szernek optikai értelemben egy ellipszoid-25 alakú, homorú tükör hatását adjuk. Erre a célra egy paraboloidalakú homorú tük­röt egy szférikus görbületű, átlátszó test­tel kombinálunk, mely a gyűjtőlencsének szokásos alakjával bír. 30 Jelenleg ismeretesek a technikában oly csiszoló és fényesítő gépek, melyek segé­lyével paraboloidalakú fényszóró-tükrök kényszermozgatással állíttatnak elő. Ezek­kel a gépekkel azonban nem állíthatók elő 35 minden további nélkül az ellipszoidalakú tükrök, melyek különös tekintettel korlá­tolt mennyiségben való szükségletükre, igen költségesek lennének. Jelen talál­mánynak az az előnye, hogy a meglévő 4ii gépekkel előállított, tehát a könnyen és olosón beszerezhető, paraboloidalakú tük­rök a mozgófénykép-vetítés különleges céljaira is felhasználhatók, amennyiben hatás tekintetében azáltal alakítjuk át 45 őket ellipszoidalakú tükrökké, hogy azo­kat egy gyüjtőlencsealakú üvegtesttel vagy effélével kombináljuk. Az ily üveg­test azonban nem alkalmas minden célra, különösen pedig akkor nem, ha arról van 50 szó, hogy a fényforrásból jövő hősugara­kat elnyelessük. A hűtőburok fenti ismertetésénél már említettük annak a lehetőségét, hogy egy tükröző hűtőburok mellső falát akként 55 válasszuk meg, hogy a sugarak haladási iránya a kívánt módon változzék. Az ily­nemű készüléknek gyakorlati szempont­ból igen értékes esete akkor adódik, ha a hátulról közvetlenül tükörrel határolt hűtőburoknak oly alakot adunk, hogy az 60 egy gyűjtőlencse alakjával bír. Ily mó­don egy paraboloidalakú tükör segélyével a szigorúan ellipszoidalakú tükör hatását érjük el. A hűtőburok gömbalakú mellső falának 65 görbületi mértékét a burokban lévő hűtő­folyadék törési együtthatója és az elérni szándékolt optikai tükörellipszoidnak a készülékhez kívánt excentricitása szerint kell megválasztanunk, úgy hogy a tükör- 70 bői kilépő fénynyaláb még nagy nyílások­nál is az első közelítésre, vagyis a para­boloidos hibákra való tekintet nélkül, tet­szésszerinti helyen választott második gyújtópontban a fényforrás erős képévé 75 egyesül. A rajzon az 1. ábra egy ívlámpás fényszóróit vázla­tosan mutat be, melynél a burok egy példaképpeni foganatosítási alakban és 80 elrendezéssel van beépítve. A 2. ábra ugyancsak vázlatosan egy foga­natosítási példáját mutatja egy parabo­loidos, konkáv-tükör és egy szférikus gör­bített, átlátszó test kombinációjának, 85 melynél utóbbi a gyűjtőlencse szokásos alakjával bír és az egész hűtőtükörül szolgál. A rajz szerint a homorú (a) tükör egy­úttal a burok hátfalát alkotja. A burok- 90 nak mellső, sík vagy óraüvegalakú, illetve kagylóalakú vagy más alkalmas forma szerint domborított (b) üveglapja a gyűrű­alakú (c) test segélyével valamely módon vízzáróan. van az (a) tükörrel összekötve. 95 Minthogy az 1. ábrán feltüntetett, foga­natosítási alakként választott, ívlámpás fényszórónál a (g, h) szenek a tükör ten­gelyében fekszenek és a negatív (g) szén­rúd a tükrön keresztülhatol, ennélfogva 100 ezen szénrúd áthatolása miatt a burokba még egy (d) cső is be van építve víz­záróan. A hűtőfolyadék hozzá-, illetve el­vezetésére az (e) és (f) csőcsonkok szol­gálnak. 105 A szenek más elrendezése esetében, vagy — ami egyébként jelen találmány kere­tén belül esik — más, tehát nem elektro­mos fényforrás alkalmazásánál a (d) cső és az (a) tükör áttörése is természetesen no elmaradhat, vagy pedig ezek más lámpa­részek felvételére vagy vezetésére szol­gálhatnak. A 2. ábra szerint az (A) fényforráshoz közelebb fekvő (b) fal szférikus felület és 115 fénytörő hatású. A másik (a) fal parabo-

Next

/
Thumbnails
Contents