87697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelő szárítására
Megjelent 1931. évi február hó 390 -án . MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87697. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tüzelő szárítására. Metallbank und Metallurgfische G. A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1924. évi április hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi junius hó 23-ika. A találmány tüzelők szakaszos szárítására vonatkozik. Tüzelőknek égési gázokkal való közvetlen szárítására szolgáló aknaszárítók al-5 kalmazásakor eddig a szárítóközeg hőmérsékét gondosan kellett szabályozni. Ha a hőmérsék 300° fölé emelkedett, a tüzelő mái1 gázitalanodni kezdett s ha az égési gázok sok oxigént tartalmaztak, az 10 akna kigyulladt. A találmány lehetővé teszi majdnem tetszés szerinti magas hőmérsékü és nagy oxigéntartalmú égési gázoknak belső hevítésű aknaszarítókban való alkalmazá-15 sát anélkül, hogy az említett súlyos hátrányok fellépnének. Ezt azáltal érjük el, hogy a tüzelőt két, vagy több fokozatban szárítjuk. A forró gázok először a nedves tüzelővel kerülnek össze. Az, érintkezés 2o tartama rövid lehet. Ezután az égési gázok maradékmelegót visszük át egy vagy több további fokozatban az, előmelegített tüzelőre, pl. szénre. Az égési gázok mindegyik szárítási fok utón újból magasabb 25 hőmérsékie hevíthetők, pl. forrógázok hozzákeverése vagy más hevítési mód segélyével. A második vagy esetleg következő fokozatokban alkalmazandó gázokat azonban csak oly magasra szabad felhe-30 víteni, hogy az anyag éghető alkatrészeinek elillanása még elkerültessók. Az új eljárás igen nagy szárítóiteljesítményt szolgáltat, mert a szárítóközeg aránylag magas liőmérsékkel vezethető 35 be az első szárító fokozatba. A hőmérsék annál magasabb lehet, mennél gyorsabban halad át a szárítandó anyag az első fokozaton. Ezen feltétel azonban azt vonja maga uitán, hogy a szárítandó anyagban aránylag kis keresztmetszetek 40 állnak a gáz átáramlásának rendelkezésére, tehát a gázáramlás sebessége aránylag nagy. Ennek viszont a szárítandó anyag szemnagyságának megfelelően kisebb-nagyobb porfejlődés lehet a. követ- 45 kezménye, ami a szárító teljesítményét csökkenti. A találmány értelmében e porfejlődést azáltal tehetjük ártalmatlanná, hogy a gázt az elsőtől a második fokozathoz vivő útján irányváltoztatás stb. ré- 50 vén arra kényszerítjük, hogy portartalmát leadja. E port a teljesen megszárított tüzelőanyaggal újból elkeverhetjük. A későbbi fokozatokban a por képződés veszélye már kisebb, mert az alacsonyabb 55-í/ázhőmérsék, valamint az a lehetőség, hogy a gáznak átáramlási kereisztmetszietét a szárítandó közegben tetszés szerint növelhetjük, lehetővé teszi a gázsebesség mérséklését. A gázokból természetesen 60 más portalanító eljárások révén is lehet a port kiválasztani. Az eljárás foganatosítására szolgáló néhány berendezés a rajzokon példaképpen van feltüntetve. 65 1. ábra egy aknaszárító vázlatos függélyes metszete, 2. ábra pedig annak felülnézel e; 3. és 4. ábrák függélyes metszetben, ill. a 3. ábra (a) és (b) síkjainak metszetében 70 tüntet fel egy második kiviteli példát; az 5. és 6. ábrák a 3. és 4. ábrabeli szárítónak ellenáramú szárítás és a szárítóközegnek a szárítón és egy újbóli felhevítő kemencén való keringetése közben való 75 használati módját mutatja.
