87682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tüzelőenyagok lepárolható melléktermékeinek kivonására

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZAHADALM1

BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87682. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás a tüzelőanyagok lepárolható melléktermékeinek kivonására. Dr. Komonczy Gáspár bencés tanár Győr. Pótszabadalom a 85183. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi február hó 22-ike. A 85183. sz. szabadalomban lefektetett elvek alkalmasak arra, hogy velük a tüzelőanyagok lepárolható melléktermékeit kivonhassuk azon esetben is, ha a generá-5 torgázt nem motorok hajtására, hanem egyéb olyan tüzelésre használjuk fel, ahol a generátorgáz nagyobbfokú tisztítására szükség nincs, mikor tehát a generátorhoz épített regenerátor felesleges. 10 Az eljárás azáltal jellemezhető, hogy a generátor izzó rétegében fejlődött szénoxidgázoknak szabályozható mennyiségét a generátor lepárló rétegében lévő és a lepárlandó anyagot magában foglaló retorta 15 mellett vezetjük el, hogy hőkisugárzásával az ott lévő tüzelőanyagot párolja, a lepárlás következtében fejlődött termékeket pedig egy hűtőn keresztülvezetjük és a kondenzálható termékek kicsapódása 20 után megmaradt permanens gázokat a retorta mellől elvezetett szénoxidgázokkal egyesítjük. Ha azonban a szénoxidgázoknak nincsen annyi hőmennyisége, hogy tisztán kisugárzás által párolja le a retor-25 tában lévő tüzelőanyagot, a generátor tűzterében fejlődött szénoxidgázoknak a fent. jelzett szabályozásból megmaradt mennyiségét a lepárlandó tüzelőanyagnak bizonyos rétegén átbocsájtva a lepárlási ter-30 mékek utján vezetjük el. A lepárlást tehát végezhetjük a szénoxidgázok közvetlen kisugárzásával, vagy pedig közvetlen érintkezés esetén azoknak szabályozható mennyiségével, vagy pedig a két eljárás 35 egybekapcsolásával. Az eljárás leírása a következő: Miként a mellékelt ábrán látható: az izzó rétegből felszálló gázok kétféle utón hagyhatják el a generátort: a) haladhatnak a (2) retorta mellett és az (A) szelep 40 nyitása után a (7) csövön távoznak a generátorból, vagy pedig b) az (A) szelep elzárásával a (2) retortába mennek be annak alsó nyitott 'részén, honnét a (6) csövön egy hűtőbe mennek, majd a hűtőből a (3)' 45 csövön keresztül a (7) csőbe jutnak. Az elhelyezés úgy is elképzelhető, hogy a tüzelőanyag a retorta és a generátor fala között foglal helyet, mikor is a felfelé vonuló gázok a rajzon feltüntetett tü- 50 zelőanyag helyén vonulnak felfelé. A retorta és a gázok útja tehát helyet cserél. Ilyenkor a kivezető csövek természetesen szintén másutt végződnek: a (7) cső benyúlik a (2) hengerbe, az (5) és (6) cső pe- 55 dig a generátor falában végződik. A generátorgázoknak az itt vázolt két uton való elvezetése nemcsak egymás után, hanem egymással párhuzamosan is elképzelhető, vagyis az izzó rétegben fej- 60 lődött generátorgázok egy időben a két út mindegyikén haladhatnak, még pedig úgy, hogy az egyes utakon elvezetett mennyiségük szabályozható. A gázoknak mennyiségileg szabályozható megosztását az (A) 65 szelep végzi, mely ha nyitva van, a gázok a kevesebb ellenállást tanúsító úton távoznak, ha pedig fojtva van, a fojtás arányában a nagyobb ellenállást tanúsító úton hagyják el a generátort. Ezen mennyisé- 70 gileg való szabályozhatóság azon természettörvényen alapszik, hogy a gázok mindig a kevesebb ellenállást tanúsító úton haladnak. Miként a mellékelt ábrán látható: a gázok útjában sokkal kevesebb 75 ellenálás van, ha a (2) retorta mellett távoznak a (7) csőbe, mintha előbb át kell