87632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok kezelésére

— 2 -ból álló oldattal kezeljük: 5 1. víz, 300 g. vízmentes szóda és 10—15 g. tölgycserzőanyag. A gyapjúmatringot ezután öblítjük és megszárítjuk. A Sehopper-féle 5 szakítógépen nyers fonállal végzett öszszehasonlítás azt mutatja, hogy a matring nyujthatósága 60%-kai és szilárdsága 10%-kai emelkedik, míg a eserzőanyag elhagyásánál a szilárdság 20%-kai 10 csökken. Valonen-cserzőainyag alkalmazásánál az eredmény hasonló. 2. Példa: Gyapjúnak a csávafestésnél lúggal, vagy kénfestőanyagokkal való festésnél nátriumszulfiddal való kezelésé-15 nél 25% kimerült cserzőlét adunk hozzá és egyébként szokásos módon járunk el. Emellett a gyapjú jó fogása és külseje megmarad és szilárdsága jelentékenyen növekszik, mint ezen hozag nélkül külö-20 nősen a nátriumszulfidfürdőben tudvalevőleg a szilárdságnak igen jelentékeny csökkenése következik be. 3. Példa: Gyapjúnak 10%-os kénsavval 90° hőmérsékleten való karbonizálásánál 25 az ismert szintetikus cserzőanyagokból, pl. neradolból vagy ordovalból %%-oi adunk hozzá. Ezáltal a gyapjúrostot a kénsav káros hatásától teljesen megvédjük. 30 í. Példa: Bőrök, különösen juhbőrök nieszezésénél a bőrt, különösen a barkát, továbbá a gyapjút is 10—20% használt cserzőlé hozzáadása által 0.5—1%-os nátriumszulfidoldat káros hatásától meg 35 védjük anélkül, hogy ezen alkálikus oldatban a szőrhullás befolyásoltatnék. Használt cserzőlé helyett a szükséges mennyiségű alkáliban tőzeghumust is oldhatunk és ezt az oldatot a bőrök ke-40 zelésénél a nátriumszulfidhoz hozzáadhatjuk. 5. Példa: Selyem hánestalanításnál vagy gyapjú mosásánál az alkálioldathoz kétszeres mennyiségű, alkáliban fel-45 oldott szén-humust adunk. Ezáltal az alkáli káros hatását elkerüljük. 6. Példa: Gyapjúnak 1%-os nátriumhypochloritoldattal 18° hőmérsékleten való fehérítésénél a szakítási szilárdság 50 már % óra hosszat tartó kezelés után körülbelől 20%-kai csökken. Ha azonban a fehérítő oldathoz 2% myrobalanencserzőanyagot a kereskedelemben kapható kivonat alakjában hozzáadunk, ak:55 kor a rost eredeti jó fogását megtartja és szakítási szilárdsága sem befolyásoltatik károsan. A myrobalanencserzőanyag helyett megfelelő mennyiségben más természetes vagy mesterséges cserzőanyagokat is al- 60 kalmazhatunk ugyanezen hatással. A mesterséges cserzőanyagoknál, amennyiben azok savanyú kémhatásúak, a sav főmennyiségét célszerűen közömbösítjük. 7. Példa: Ha gyapjút 4%-os chromsav- 65 oldattal 90° hőmérsékleten 2 óra hosszat kezelünk, akkor a gyapjú szakítási szilárdságának 50%-át elveszti és silány külsejűvé válik. Az egész folyadék 1%-át kitevő valonencserzőanyag hozzáadása 70 útján a rostra gyakorolt káros befolyást elháríthatjuk, annak ellenére, hogy a fölös mennyiségű oxydáló szer a rostot rendkívül erősen támadja. A cserzőkivonatot ebben az esettben is a 75 fentemlített egyéb szerekkel helyettesíthetjük, így pl. különösen előnyös gyakorlatilag kimerült cserzőlé alkalmazása. A védőszer kellő alkalmazása esetéiben a rákövetkező ftestőfolyamat sem befolyá- 80 soltatik károsan. 8. Példa: Műgyapjúnak rongyokból való előállításánál a redukálásra használt 5%-os hydrosulfitfürdőhöz 1% gyapjúzsírcserzőanyagot adunk, melyet gyapjúzsír 85 sulfurálása útján állítottunk elő. A kapott műgyapjú különösen lágy és teljes tapintató. 9. Példa: 200 g. zsírtalanított nyersgyapjúfonalat fehérítés céljából 1 liter 90 1%-os nátriuims.upe!roxyd-oidattal, melyhez 10 g. alkáliban oldott szénhumust adtunk. közönséges hőmérsékleten 8 óra hosszat kezelünk. 10. Példa: 50. g. fehéríiteitlengyapjút 1 li- 95 ter vízben 2 g. liydrosulfittal alkáliban feloldott 1 g. tőzieghumus hozzáadása mellett 10 óra hosszat 45° hőmérsékleten kezelünk; ezt követőleg a gyapjút szokásos módon kisajtoljuk és öblítjük. A fehérítő io( hatást emellett a gyapjú értékes tulajdoni-ágainak leromlása nélkül érjük el. Maguknak a huminvegyületefcniek, nevezetesen tőzegből, barnaszénből stb. kapott, alkáliban oldott hűin insavaknak al- lOí kalmazásia helyett az ilyen huminanyagok átalakítási termékei is használhatók, így pl. a huminanyagok chlorozásából vagy oxydálásából származó termékek, melyek a kiindulási anyagok kedvező tulajdonsá- 11< gaiival még nem csökkentett mértékben rendelkeznek, akikor is, ha az eredeti huminanyagok jellegzetes sötét színét már elvesztették. Ilyen termiékek használatánál