87599. lajstromszámú szabadalom • Védő biztosíték alacsony feszültségű vezetékek túlfeszültségei ellen

Megjelent 1931. évi február li ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87599. SZÁM. — VJI/g. OSZTÁLY. Védő biztosíték alacsony feszültségű vezetékek túlfeszültségei ellen. Guiducci Igino mérnök Tivoli. A bejelentés napja 1923. évi december hó 7-ike. A jelen találmány alacsony feszültségű elektromos vezetékek, pl. világító, táv­beszélő vagy távíró vezetékek elektromos biztosítékaira vonatkozik, melyek túl-5 feszültség vagy atmosphárikns kisülések esetén lépnek működésbe. A találmány célja olyan mechanikus működésű önműködő készülék létesítése, mely atmospharikus kisülések behatására 10 impedanciakészülék gyanánt hat, míg ha a vezeték túlfeszültségű áramforrás ha­tása alá kerül, a vezetéket azonnal meg­szakítja. A megszakítást egy kis robbanó­anyagtöltés létesíti, melyet a túlfeszült-15 ségű áram által a készülékben létesített szikra gyújt. A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy példaképeni kiviteli alakja van fel­tüntetve : 20 1. ábra a készülék nézete, 2. ábra nagyított hosszmetszet, 3. ábra a készülék kicserélhető részének nézete, míg a 4. ábra a készüléknek a védendő vo-25 nalba való szerelési módját tünteti fel. A készülék két fémhüvellyel bír, me­lyek közül a (2) hüvely csészés végére van rögzítve a (3) poluskapocs. A (2) hüvely súrlódással tolható be az (1) hüvelybe s 30 e célból célszerű a (2) hüvelyt hosszhasí­tékokkal ellátni. Ilyen módon zárt (5) tok létesül. Az (1) cső felső vége befelé van tűrve s oldalt kinyúló szárán hordja a másik (4) 35 pólust. A betűrt (6) gyűrűs peremhez fekszik a (13) csavarorsó által hordott (7) ebonitkorong, mely (8) csillámlemez és (9) tömítőgyűrű közbeiktatásával szorul a (6) peremhez. 40 A (13) orsó csúcsokkal ellátott két to­vábbi (10) és (11) fémtárcsával bír, me­lyek egyike a (6) peremmel, másika az (1) hüvely mélyebben fekvő falával áll szem­ben. A villámhárítók gyanánt működő ezen két (10, 11) fémkorong között 45 ugyancsak a (13) orsón ebonitból, asbest­ből stb. álló (12) szigetelőkorong van el­rendezve, mely kétoldalt csillámmal van borítva s (15) szigetelőgyűrűk révén van a (10, 11) korongtól kellő távolságban 50 tartva. A (12) korong ilyen módon egy felső és egy alsó kamrát határol, melyek­ben egy-egy fémkorong foglal helyet. A kamrákban a fémkorongokat mindkét oldalukon levegő veszi körül. 55 A (13) orsó kinyúló végére két fém­tárcsa van felszerelve, melyek közé fog­ható be a földvezeték. Míg az eddig leírt összes részek az (1) hüvelybe vannak szerelve, a (2) hüvely 60 foglalja magába a kicserélhető alkatrészt, mely (2. és 3. ábra) egy üvegcsőből áll, melyre két szigetelő korong van felhúzva. A (21) korong külső átmérője nagyobb az üvegcsőre tolt másik (22) korongnál, 65 úgy hogy míg ez utóbbi a (2) csőbe tol­ható, a (21) korong a (2) csövön kívül marad. Az üvegcső köré a (16) tekercs van elhelyezve, melynek egyik csupasz vége a (2) cső belsejével vezetően érintkezik, 70 míg másik vége az üvegcső axisában el­rendezett elektródához van kapcsolva. Ezen (18) elektródával szemben áll a (19) elektróda, melynek csupasz (20) kontak­tusrugója a földelhető (13) orsóval érint- 75 kezik. Az üvegcső belsejében a (18, 19) elektró­dák 0.2—0.5 mm távolságban állnak egy­mástól s közéjük szikrától ellobanó rob­banó anyag, pl. lőgyapot, robbanékony gáz 80

Next

/
Thumbnails
Contents