87581. lajstromszámú szabadalom • Formázható massza és eljárárás annak előállítására

_ 2 -donságú lehet, pl. fenolos ragasztóanyagból vagy közönséges növényi vagy állati eredetű ragasztóanyagból állhat és ragasztóanyag felvitelére szolgáló közönsé-5 ges gép segélyével vagy más módon vihető fel. Azután a rostos rétegeket egymásra helyezzük, míg a kivánt vastagságú táblát nem kaptuk. A táblát ezután megterhelt tömb vagy más sajtoló készülő lék segélyével összesajtoljuk, míg a ragasztóanyagrétegek a rostos rétegeket egymással szilárdan össze nem kötötték, amint az 1. ábrán látható. Ezt a többrétegű táblát azután két ol-15 dalán ragasztóanyagból való réteggel vonjuk be, pl. oly fenolos kondenzációs termékkel, amely nagymennyiségű töltőanyagot, pl. lámpakormot tartalmaz. A bevonat anyaga aránylag kevés fenól-20 gumit tartalmaz. A töltőanyag és a fenólgumi természetesen előzetesen meg vannak őrölve és oldószerrel keverve úgy, hogy könnyen folyó lakk keletkezzék. Ezt a lakkot ecset, bekenő gép vagy efféle se-25 gélyével visszük fel és pedig előnyösen a többrétegű tábla mindkét oldalára. A bevonattal ellátott táblát az említett vácuumkészülékbe helyezzük és körülbelül 60° C. hőmérséklet hatása alá vetjük és pe-80 dig körülbelül 10 percig, míg a (C) bevonatokban levő nedvesség és a (D) bevonatokban levő oldószer el nem párolgott. A nedvesség és az oldószer elpárolgása után a bevont táblát közönséges, légkör-35 nyomású melegítő készülékbe helyezzük és ebben körülbelül 120 O. fokra hevítjük. Eközben gondoskodunk arról, hogy a felhevített levegő szabadon keringhessen a tábla körül ennek egyenletes hevítése 40 végett. A táblát ily módon körülbelül egy óráig hevítjük, hogy a fenolos guminak a rostos rétegek belsejében való szokásos cserebomlását előidézzük, míg a gumi majdnem kemény állapotot nem vett 45 fel. Ebben az állapotban a rostos rétegek szárazak és törékenyek, de a bennük levő, majdnem teljesen megkeményedett fenólgumi által merevíttetnek. Egyúttal a (D) bevonatok is részesülnek a fenolos anyag 50 cserebomlásában és annyira megkeményednek, hogy ámbár még mindig formázhatok, de minden közönséges oldószer számára áthatlanok. Ha tehát a rétegezett táblát a melegítő készülékből kivesszük és 55 lágyabb dúsabb fenolos anyagból való külső (E) bevonatokat helyezünk a (D) bevonatokra, az (E) bevonatok anyaga nem képes áthatolni a bevonatokon, hanem azt a (D) bevonatok visszatartják. A nagymennyiségű lámpakormot 60 vagy más töltőanyagot tartalmazó fenolos anyag alkalmazásának célja az, hogy ezeknek a (D) bevonatoknak a melegítő készülékben való hevítésénél a töltőanyag a fenolt visszatartsa úgy, hogy a fenól a 65 szomszédos rostos rétegekbe be nem sülyed, mert a töltőanyag, még ha maga a rostos anyagba behatolni képes volna is, az ebben az állapotban könnyen folyó fenólmasszát visszatartja. 70 Némely célra, pl. durvább nyomtatólemezek előállítására oly anyagot lehet alkalmazni, amely csak a (D) bevonatokkal ellátott rostos rétegekből áll. Elsőrangú minőségű, finom munkák számára azon- 75 ban a bevonatokban nincsen elég anyag arra, hogy nagyon éles és pontos részleteket adjon. Ennek folytán a leírt módon a dúsabb fenolos keverékből való külső (E) bevonatot visszük fel, amely pl. 6 rész 80 fenólgumit és 1 rész lámpakormot vagy más töltőanyagot tartalmaz. Ezeket a külső (E) bevonatokat természetesen oly lakk alakjában visszük fel, amelyet fenól és töltőanyag finomra őrölt keverékének 85 valamely oldószerben, pl. alkoholban, vagy effélében való feloldása által készítettünk. Az (E) bevonatok ecsettel vagy fecskendő vagy bevonó gép segélyével vihetők fel és felvitelük után a táblát kemencébe 90 helyezzük és tíz percig körülbelül 100 C. fokra hevítjük. Ezáltal nem ragadós, hártyaszerű, részben cserebomlásba jutott, csökkentett folyóképességű bevonatok keletkeznek, amelyek azonban nagy mérték- 95 ben képlékenyek és nyújthatók úgy, hogy nyomás alatt könnyen alkalmazhatók hozzá a matrica vagy a forma rajzához. Ez a rétegezett, bevonattal ellátott tábla a melegítő készülékből való kivétele után 100 korlátlan ideig tartható el, mert az időjárás befolyása alatt nem változik. A 2. ábrán egyetlen rétegből álló tábla van feltüntetve; (F) a rostos test, (G) az impregnáló fenolos anyag, (H) a fenolban 105 szegény anyagból való belső bevonatok és (I) a dúsabb fenolos anyagból való külső vagy felszíni bevonatok. Ennek a táblának előállítása ugyanoly módon megy végbe, mint az 1. ábrán feltüntetett lio tábláé. Javasolták már azt, hogy formázható masszát anyagösszetételből, pl. rostos anyagból és fenolos kondenzációs termékekből állítsanak elő, de ily esetekben a 115 formázáshoz szükséges képlékenység léte-