87570. lajstromszámú szabadalom • Berendezés akkumulatorbattériák erős áramú hálózatból való töltésére

Megjelent 1931. évi február hó 203-án. MAGYAR KIRÁLYI jKHHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87510. SZÁM. — VII í. OSZTÁLY. Berendezés akkumulátorbattériák eros áramú hálózatból való töltésére. Elektrizitats A.-G. Hydrawerk Charlottenburg*. A bejelentés napja 1923 évi május hó 28-ika. Gyenge áramú telepek számára való akkumulatorbatteriáknak erős áramú hálózatból való töltésére eddig rendszerint úgynevezett szelepcsöveket alkalmaztak, 5 melyek egyenáram esetében reduktor, váltakozó áram esetében pedig áramegyenirányító gyanánt szolgáltak. Ha bármily körülmény következtében a szelep cső elektródái érintkeznek és rövidzárlatot képez-10 nek, vagy ha a battériával az érintkezés valamely hiba következtében megszakad, a kisfeszültségű hálózat túlságosan nagy feszültség fellépése által veszélybe kerülhet. Ennek kiküszöbölése céljából a jelen 15 találmány értelmében az erős áramú vezetékbe azon esetben, ha szelepcsövet alkalmazunk, ezen cső elé, azon esetben pedig, ha nem alkalmazunk szelepcsövet, a battéria elé két- vagy hárompólusú nemes-20 gázbiztosítékot iktatunk be, amelyben az említett zavaró körülmények fellépése alkalmával oly nagy áramerősség lép fel, hogy az erős áramú vezetékbe a szokásos módon bekapcsolt biztosíték kiolvadhat, 25 miáltal további károk elkerültetnek. A csatolt rajzon a találmány szerinti berendezés és kapcsolás három alkalmazási módja vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábrán a rendes kétpólusú nemesgáz-80 vákuumbiztosíték, melyet (10)-zel jelöltünk a telep 4 előtétellenállásával párhuzamosan van kapcsolva, míg a 2. és 3. ábrán hárompólusú (10) nemesgázbiztosítékokat tüntettünk fel, melyek 85 a két (11) és (12) főelektródán kívül még egy (13) segédelektródával vannak ellátva. Az összes ábrákon az erős áramú hálózathoz vezető csatlakozásokat (l)-gyel és (2)-vel jelöltük, míg az olvadó biztosíték 40 (3)-mai, az előtétellenállás (4)-gyei, a battéria (5)-tel, a gyengeáramfogyasztókhoz vezető vezetékek pedig (6)-tal és (7)-tel jelöltettek. Az 1. ábrán azon esetet tételeztük fel, hogy az (5) battéria a (14) szelepcsövön 45 át töltetik meg, mely egyenáramú ieszültség esetében reduktor, váltakozó áramú feszültség esetében pedig áramegyenirányító gyanánt hat. A kapcsolás mindkét esetben azonos. Ha az 1. ábra szerinti be- 50 rendezésnél a (10) védőcsövet eltávolítva képzeljük, akkor a következő lehetőségek adódnak: Ha az érintkezés az (5) battériában érintkezési hibák, az elektrolyt beszáradása stb. következtében megszűnik, a 6. 55 és 7. pontok között még sem léphet fel nagy feszültség, miután a (14) cső a feszültséget nyitott állapotban is nem aggályos értékekre fojtja le. Előfordulhat azonban, hogy az elektródák a (14) csőben 60 érintkeznek és rövidzárlatot szolgáltatnak. Ezen esetben a töltőáram, melyet a battéria felvesz, ha sértetlen, oly mértékben megnövekedhet, hogy arra lehetne gondolni, hogy ezen eszköz használtassák fel 65 a (3) biztosíték kiolvasztására. A gyakorlatban azonban ezen eszköz nem fog beválni, miután a (4) ellenállás állandóan gyenge töltőáram határolása céljából oly nagy, hogy rövidzárlat esetén legfeljebb 70 % Ampere áramerősség léphetne fel. Az olvadóbiztosítéknak ezen értékre való méretezése azonban tudvalevőleg nehézséggel jár. Eltérők a viszonyok, ha a (10) biztosítékot is alkalmazzuk. Ezen biztosíték 75 ugyanis áthidalja a teljes (4) ellenállást. Ha a (14) csőben rövidzárlat keletkezik, pillanatnyilag majdnem a teljes hálózati feszültség behat a (10) biztosítókra (pontosabban a hálózati feszültség levonva 80