87564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenozus tüzelőanyagok tökéletes elgázosítására váltóüzemű generátorokban

Megjelent 1931. évi február hó 203-án. MAGYAR KIRÁLYI jKBg&L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87564. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás bituminózus tüzelőanyagok tökéletes elgázosítására váltóüzemű generátorokban. Breisig- Albert vegyészmérnök Wien. Pótszabadalom a 83726. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi április hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi május hó 20-ika. Bituminózus tüzelőanyagok tökéletes elgázosításánál váltóüzemű generátorokban különösen bőséges mennyiségekben kapnak kátrányt és pedig az eljárás termé-5 szetének megfelelően alacsony hőmérsékleten képződő kátrányt, amelyet leválasztanak és különféleképen használnak fel. Az idevágó ipar törekvése gyakran odairányul, hogy a gáztalanító folyamatnak 10 magasabb hőmérsékleten való foganatosításával kisebb mennyiségű és inkább a kőszénkátrány jellegéhez hasonló kátrányt kapjanak a folyamatnál olymódon, hogy a gáztalanításnál eredetileg ala-15 csony hőmérsékleten képződő kátrány a gáztalanító térben közvetlenül keletkezése után túlhevítés útján bomlást szenvedjen, mikor magas hőmérsékletű kátrány mellett gázalakú alkatrészek keletkeznek. 20 Ezt a magas hőmérsékletű gáztalanítást eddig kétféle módon törekedtek elérni és pedig először a bituminózus tüzelőanyagoknak a gáztalanító térben való belső hevítése útján úgy, hogy a generátorból a 25 tüzelőanyagba belépő vízgázt a generátor alsó részében végbemenő vízgázfolyamatnak melegebb vezetése útján nagyon magas hőmérsékleten tartják vagy pedig úgy, hogy igen nagy mennyiségű disszo-80 ciálatlan és erősen túlhevített vízgőzt elegyítünk hozzá vagy pedig úgy, hogy a vízgáz egy részét külön befúvott levegővel elégetik. Mindezek a műveletek azonban ellenkeznek a vízgáz észszerű előállítá-35 sával és az eljárás gazdaságosságát csökkentik. A második módszer abban van, hogy utánozzák a kőszéngáz előállításánál uralkodó gáztalanítási viszonyokat azzal, hogy a gáztalanító tér külső falait magas hőmérsékletre hevítik. Ez a hevítés foga- 40 natosítható ugyan a vízgázelőállítás gazdaságosságának sérelme nélkül, akképen, hogy a normális generátorfolyamatnál távozó szénoxidtartalmú generátorgázt befúvott levegővel elégetik, de az eredmény 45 nem kielégítő. Ismeretes, hogy a kőszéngázüzemben a nagy hőmérsékletű gáztalanítás a samott és a szén, illetve a koksz kis vezetőképessége folytán 1000—1300° falhőmérséklet és 0.2—0.6 m vastagságú, 50 szénréteg esetében 4—24 órát igényel, míg generátorokban vastagabb szénrétegek 4 óránál rövidebb ideig maradnak a gáztalanító térben. A magas hőmérsékletű gáztalanítás, illetve kátránybontás ennél- 55 fogva tökéletlen és nem gazdaságos. Az eredeti eljárás további kiképzése folyamán azt találtam, hogy a természetszerűen aránylag alacsony hőmérsékleten vezetett folyamat közben kapott, alacsony 60 hőmérsékleten képződő kátrányt közvetlenül felhasználhatjuk a gáz karburálására, úgy, hogy a vízgáz, gőz, desztillációs gáz és kátránygőzök elegyét keringtetjük a hőakkumulátoron át, amelyet a szénoxid- 65 tartalmú generátorgázzal fűtünk. Míg az eredeti eljárás szerint a kátrányt kátrányle választóban és gyűjtőben választjük ki az elegyből, addig jelen további kiképzés értelmében a gőzöket az elegy egyéb al- 70 katrészeivel együtt a hőakkumulátorba vezetjük, ahol a kátránygőzök bomlást szenvednek, úgyhogy a gáz karburálódik. Ilyen módon a tulajdonképeni generátorfolyamat gazdasági és technikai szem- 75 pontból legkedvezőbb vezetésének sérelme nélkül az alacsony hőmérsékleten képződött kátránynak megbontása egyszerű és