87555. lajstromszámú szabadalom • Villamos kondenzátor
Megjelent 1931. évi február hó lfe*-»á i i. MAGTAR KIRÁLYI JfiKBBSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8 7555. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Villamos kondenzátor. Pfiffuer Emil igazgató Fribourg. A bejelentés napja 1923. évi február hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi február hó 10-ike. A találmány tárgyát egy kondenzátor képezi, amely egymásra rétegezett, egymással párhuzamosan kapcsolt, tetszőleges elrendezésű részkondenzátorokból áll. 5 A találmány lényege abban áll, hogy az egyes részkondenzátorokat képező lemezek egymástóli távolsága, legalább is a fegyverzettel ellátott széleken, meg van növelve azon célból, hogy a kerületen az 10 egyes lemezek között kialakuló mező gyöngíttessék. A találmány tárgyának további kiképzése abban áll, hogy az egymással vezetőileg összekötött és így azonos polarit5 tású fegyverzetek közé szigetelő rétegek vannak behelyezve, amely elrendezésre ezenkívül jellemző az, hogy e rétegek dielektromos állandója kisebb, mint a kondenzátor dielektrikumának állandója. 20 A kondenzátorban továbbá a találmány értelmében távolságtartó betétek vannak elrendezve, és a fegyverzetek szélein ennek következtében kialakuló rések szigetelő anyaggal tölthetők ki. 25 Ismeretes, hogy villamos kondenzátorok fémfegyverzetének a dielektrikum felületével mindennemű, akár levegőből, akár bárminő más kisebb villamos átütési szilárdsággal, általában kisebb dielektro-80 mos vezetőképességgel bíró test kizárása mellett, benső érintkezésben kell lennie. Ha azonban ezen feltétel a kondenzátor egyes lemezeire ki is van elégítve, pl. azáltal, hogy a fémfegyverzeteket magas 85 nyomás, vegyileg lecsapott rétegek segélyével, vagy más módon hozzuk az egyes szigetelő rétegekkel benső érintkezésbe, úgy az egyes fegyverzetek kerületén fellépő villamos viszonyok még mindig zavaró hatást fejthetnek ki. Különösen 40 fennáll ez az eset vékony szigetelőrétegek alkalmazásakor. A mellékelt rajz a találmánynak egyes példakénti kiviteli alakjait vázlatosan tünteti fel. Az ábrák a kondenzátorokat 45 metszetben tüntetik fel és az összes ábrákon az egymással vezetőileg összekötött azonos polaritású fegyverzetek + illetőleg — jellel bírnak. Az 1. ábra a fegyverzetek kerületén ki- 50 fejlődő mezők keletkezését tünteti fel arra az esetre, ha az alsó szigetelő lemez (2) alsó fegyverzete a felsőn túlnyúlik. Ez esetben a mező a felső lemez (1) alsó fegyverzete és az alsó lemez (2) alsó fegyver- 55 zete között fejlődik ki. A felső lemez (1) fegyverzete azonban az alsó szigetelő lemez (2) fegyverzetével nem áll benső érintkezésben és a kettő közötti vonalkázott rés (4) levegővel, vagy valamely szi- 60 getelő anyaggal van kitöltve. Ha a lemezek (1) és (2) nagy dielektromos állandóval bírnak, a közbenső teret (4) kitöltő közeg viszont alacsony dielektromos állandóval bír, és azonkívül átütés elleni vil- 65 lamos szilárdsága is kisebb, mint az általánosan e célra alkalmazott közegeké, úgy e közbenső réteg (4) könnyen átüttetik és az alsó lemez (2) felületének e részén szikrák képződnek, amelyek az alsó lemez 70 (2) anyagát fokozatosan felhevítik és szétroncsolják, míg az alsó + és — fegyverzetek és végeredményben maga a kondenzátor is átüt. Ha ezzel ellenkezőleg a teret (4) meg- 75 felelő szigetelő anyaggal töltjük ki, amely
