87524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüst és más nemes és nem nemes fémek által alkotott ötvözetek elektrolytikus szétbontására

_ 2 — tasági fokkal maradnak vissza. A nem nemes fémek oldatát vagy ezek sóivá dol­gozzuk fel, vagy pedig azokból elektroly­tikus úton, oldhatlan anódák segélyével 5 a fémeket, p. o. rezet nyerjük ki. Az elektrolyt keverése nagy nyomású levegő vagy gáz befuvatásán kívül tet­szőleges más ismert módon, p. o. valamely keverőszerkezet alkalmazása, az elektró-10 dák mozgatása, általában mechanikai úton történhetik. ' A kinyert nemes fémeket ismert módon tovább finomítjuk. Ha az elektrolytet nem mozgatnók ha-15 tásosan, úgy a képződött ezüstoxyd egy nagyrésze a kathodikus redukció alól ki­vonná magát, még akkor is, ha mint ka­thódát egy fenékelektródát alkalmaznánk. Ez az elrendezés egyébként más szem-20 pontból sem volna előnyös. Ha az elektro­lytet nem mozgatjuk, tehát az ezüstoxyd­nak fémes ezüstté való redukciójáról le­mondunk, akkor az elektrolysis által egy oly keveréket nyerünk, amely kevés 25 ezüstből, sok ezüstoxydból és a nem ne­mes fémek hydroxydjaiból áll. Ez esetben a savval való szétválasztás körülménye­sebb volna, mert vagy a benne oldott ezüstöt utólag cementálni kellene, vagy 30 az ezüstoxydot előzőleg hevítés, vagy ve­gyi redukciós anyagoknak az elektrolysis közben, vagy utána való adagolása által fémes ezüstté kellene redukálni. Az elektrolyt mozgatása tehát igen 35 nagy fontossággal bír, mert egyrészt le­hetővé teszi, hogy a legkisebb költségek mellett elérjük a depolarisáció maximu­mát, valamint az avval egybekötött fe­szültségcsökkenést, másrészt a nemes fé-40 meknek a nem nemes fémektől való leg­egyszerűbb elválasztását biztosítja. Mint elektrolytek elsősorban a követ­frező anyagok jönnek tekintetbe: minde­nekelőtt natriumperchlorát (Na Cl 04 ), 45 továbbá bórfluornatrium (Na B F4 ), aethyl- és methylkénsavalkáliák és ha­sonló sók; oly sókat, amelyek esetleg a kathódán redukálódnak, kerülni kell; ilyenek p. o. az alkáliák nitrátjai és chlo-50 rátjai. Az elektrolysist célszerűen cellák­ban végezzük, amelyek egyúttal mint kathódák is szolgálnak, tehát rézből, sárgarézből, vasból, stb. készültek. Alkal­mazhatók azonban más anyagok, p. o. kő-55 bői készült kádak is. A gyakorlatban legtöbbször aranytar­talmú ezüst-réz-ötvözetek szétbontásáról van szó. Ez esetben a nem nemes fémek oldatát, itt a réz oldatát rézvitriollá dol­gozzuk fel, vagy abból a rezet oldhatat- 60 lan anódák segélyével elektrolytikus úton nyerjük ki. Ha azonban p. o. ezüst-, arany-ólom­ötvözetek szétbontásáról van szó, akkor célszerű az elektrolysisnél keletkező fé- 65 mes ezüst- (arany-) és ólomhydroxyd ke­verékből az utóbbit perchlórsavval (H Cl O4), vagy bórfluorhydrogénsavval (H B F4 ), vagy marókáliák oldataival kioldani, és a nyert oldatokat ólomvegyületekké, 70 vagy fémes ólommá feldolgozni. Felmerülhet a gondolat, hogy a talál­mány tárgya a 91707., 99121., illetőleg 105.143. számú német szabadalmakban vé­dett eljárások alkalmazása. 75 Ezen eljárások azonban úgy végcéljuk­ban, mint elvileg is különböznek a jelen találmány tárgyától. E szabadalmak nehezen olvadó, nagy tisztaságfokú fémsók és fémoxydok ke- 80 reskedelmileg értékesítendő végtermékké való feldolgozását célozzák. E cél eléré­sére vegyes elektrolyteket alkalmaznak, amelyek állandóan regenerálandók azon célból, hogy az oldósónak a töltősóhoz 85 való keverési aránya állandó maradjon. Ezzel szemben a jelen találmány tár­gyánál a végcél nem nehezen olvadó fém­sók előállítása, hanem fémezüst, illetőleg aranytartalmú ezüst nyerése. Az eköz- 90 ben keletkező melléktermékek, a nem ne­mes fémek hydroxydjai a nemes fémmel keverve vannak, tehát már ezért sem ne­vezhetők szándékolt végterméknek, sőt inkább azok a keletkezett keverékből ki- 95 oldatnak. Eltekintve ettől, a hydroxydok nem is bírnak nagy tisztasági fokkal. To­vábbá ezen új eljárásnál nem alkalma­zunk oly elektrolytet, amely egy oldósó­ból és egy töltősóból áll, sőt ily anyagok 100 alkalmazása egyenesen célszerűtlen volna; végül megkülönböztető jellegzetessége a jelen találmánynak, az ezüstoxyd depola­risáló hatásának alkalmazásában áll, amellyel a fent nevezett szabadalmak 105 egyikében sem találkozunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás ezüst és más nemes és nem ne­mes fémek által alkotott ötvözetek elektrolytikus szétbontására, azáltal 110 jellemezve, hogy ezen ötvözeteket mint anódákat alkalmazzuk egy lehető­leg semleges elektrolytben, amelynek anionjai az ötvözetben levő ezüsttel és nem nemes fémekkel könnyen oldható 115 sókat képeznek, míg a kathódán hydro

Next

/
Thumbnails
Contents